2013 március

2013.03.22-én Gödöllőre utazott a junior csapatunk! A meccs pikantériája, hogy eddig sosem voltunk 11-en! A mérkőzést abban a szellemben kezdtük, hogy itt ma nekünk kötelezően győztesen kell elhagynunk a játékteret!
Az út közben a srácokkal megbeszéltem, h mivel itt biztosan nyerünk, a cél a minél nagyobb arányú győzelem és minimum 85 dobott pont legyen! Ebben teljesen egyetértettek, h egy nagyobb akadály kell nekik, amit át tudnának ugrani, szóval csak annyit kértem tőlük, hogy a tanult figurákat és időzített befutásokat alkalmazva dobjunk 85 és 100 pont között!

Első negyed. Elég döcögősen indult! Sebők, Pausz, Czifra, Fehér, Kőszegi kezdő öttel kezdtük a mérkőzést. A megbeszélt negyedenként 20-25 dobott pont volt a cél, ellenben úgy játszottunk mintha meg sem beszéltünk volna semmit. Kapkodtunk, nem csinálták azt a fiúk amit kértem, görcsösen és sok hibával játszottunk! Mindenki könnyű ziccereket akart dobni, sajnos ezek rendre nem sikerültek! A gödöllőiek egy elég szűk zónát védekeztek és ez be is vállt nekik, hiszen mi nem vagyunk mesterlövészek, ezért a kinti dobásainkat mind fel is adták inkább a középtávoliakra és a közeliekre védekeztek! Szedték a lepattanókat és kosarainkra kosárral válaszoltak! Én jó edzésnek találtam a gödöllői csapatot, ezért emberfogással védekeztünk. Ismét meg kell, hogy állapítsam, ez a védekezés nagyon nem fekszik nekünk… de nem változtattam rajta. Azért nem, mert azt akartam, h vegyék észre, hogy egy nálunk sokkal gyengébb és fiatalabb csapat is eredményes tud ellenünk lenni, ha nem védekezünk jól! 8:13-ra nyertük ezt a negyedet! Tehát nem sikerült teljesíteni a meccs elején kitűzött negyedenkénti 20 pontot!

Második. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk! A negyed elején még csinálták a befutásokat és helyenként láthattam spontán zóna elleni súlypont áthelyezést. (Hozzátenném, hogy szerintem ez egyáltalán nem volt tudatos). Aztán ismét kapkodóssá vált a játékunk, mert nem tudtunk meglépni az eredménnyel… ebben a negyedben is ugyanazt csinálták a fiúk, mint az elsőben… ziccerig akarták cipelni a labdát… nem járatták a zóna ellen, pedig ez a legegyszerűbb. Ebben a negyedben még embert fogtunk látszott is, hiszen csak 14:15-re tudtuk megnyerni.

Harmadik. Itt álltunk át zónára 1:2:2, a jól bevált! Ahogy most is! A Gödöllőt ezzel megzavartuk… kapkodóssá vált a játékuk és az odavágóhoz hasonlóan ismét sikerült hibákba kényszeríteni őket! Ebből a frankás alakulat rengeteg labdát szerzett, amikből rendre pontokat tudtunk csinálni! Támadásban nem sokat javultunk fel, csak annyit, hogy most sikerült értékesíteni néhány közép-távoli dobást és nem brunsztoltunk befelé egy passz után a trapézba, h ziccereket dobjunk, hanem járattuk a labdát! Jelzem a kért befutásokat nem szeretjük, mert egy kettő után nem láttam őket többé csak a negyedik negyedben. Ebben a negyedben Sebők Bence volt a csapat motorja, felvállalta a tempókat, szedte a lepattanókat. Mivel mi magasabb csapat vagyunk a Gödöllőnél, nem igen tudtak a zónánkkal belül mit kezdeni, kinti dobásokkal próbálkoztak… a mi zónánk erre lenne jó, h ezeket megakadályozzuk, de néhányszor így is sikerült elaludni védekezésben, ezért kaptunk is 3 db. 3pontost. 17:23-ra nyertük ezt a negyedet!

A negyedikben változtattunk és 2:1:2-es zónát védtünk! Ez azért kellett, mert velünk ellentétben a Gödöllői Bocskai befutásokat próbálta megjátszani és a 1:2:2-nél elég lyukasak voltunk középen. A változtatás után totálisan megzavartuk őket és még több hibát követtek el, amit mi meg is köszöntünk könnyű kosarakkal. Támadásunk ha nem rendezetlen védelem ellen dobtunk gyors ziccert, akkor szépen játszottunk és járattuk a labdát ezzel is mozgatva a zónájukat! A frankások végre elkezdték csinálni a befutásokat, amit a meccs elején kértem! Sajnos 5 percnél tovább ezt nem csinálták, mivel ebből kosarakat nem tudtunk szerezni, megunták… pedig ezt kellene játszanunk, mert sokat kivesz a védelemből a folyamatos koncentráció! A negyed vezére Dinnyés Dani volt! Szinte csak ő dobott kosarat a negyedben! 4:23!
A mérkőzést 43:74-re nyertük. A kitűzött célok közül csupán csak a nagy arányú győzelem elérése mondható megvalósultnak! Hazafelé a meki elmaradt, hiszen a minimum 85 pont az ugye nem sikerült!

Nem voltam elégedett a csapat mai teljesítményével! Nagyképűen kezdtük a meccset, mondván úgyis nyerünk! Már egyszer belefutottunk egy ilyen hibába a Treff ellen és nézzétek meg, h ők hol tartanak! Vezetik a tabellát!
Az utolsó két negyed láttán megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy vajon miért az utolsó negyedben kezdtünk el igazán játszani?! Érdekes, mert ha komolyabb az ellenfelünk (lásd JKSE) akkor fordítva történik, első félidő jó, második rossz…
Egy embert emelnék ki és ő pedig Dinnyés Dániel! 19 pontot dobott! Egészen jól is játszott, volt hiba a játékában, de összességében nem volt rossz! Ezúton is gratulálok neki at EKKÉ-s karrier csúcsához és kívánom, h ez legyen rendszeres, a csúcsot pedig döntse meg! Még mindig fenn tartom, h több potenciál van ebben a csapatban, csak elő kellene varázsolni!

Hari

Vasárnapi (2013.03.24) megyei bajnokság (U23) elmarad Oroszlányon.

2013.03.14-én Jászberénybe utazott a junior csapatunk, hogy megmérkőzzünk a JKSE Kosársulival.

A mérkőzés előtt megnéztem mind a két csapat fellelhető statisztikáit, jól látszott, hogy a Jászberény egy eléggé támadó szellemben felálló csapat, hiszen ők vezetik a összes dobott pont listáját! Átlagban 84.3 pontot dobnak az ellenfeleiknek, viszont a védekezésben már nem ilyen jók, hiszen 67.8 pontot kaptak eddig meccsenként! Mi sajnos támadásban bőven alattuk vagyunk, hiszen mi meccsenként 58.2 pontot dobunk és 55.1 pontot kapunk! A kapott pontok átlagában az esztergomi csapat a 3. helyen van ebben a bajnokságban!
A fiúktól a meccs előtt azt kértem, hogy ne hagyjuk, hogy a JKSE 80 pont felett dobjon és mi próbáljuk meg rontani a kapott pontjaik számát, tehát 67 pont felett dobjunk nekik!

A mérkőzés:

Az első negyedben szépen támadtunk és hatékonyan védekeztünk! Védekezésben a már megszokott 1:2:2-es zónával álltunk fel, támadásban meg pick&roll-okat és labda nélküli elzárásokat kértem tőlük, hogy legyen üres ember a befutásokhoz a dobásokhoz és általában mindenhez. Az első játékrészben szépen, koncentráltan és hatékonyan teljesítettünk mind védekezésben, mind támadásban egyaránt. A Jászberény ebben a negyedben nem igen tudott mit kezdeni velünk, idegesen és kapkodósan játszottak, mi viszont nyugodtak voltunk. 10:17-re nyertük az első negyedet!

Második negyed. A Jászberény megnyugodott, mi meg elkezdtünk kapkodni, nem sikerültek az utóbbi időben egyre pontosabb középtávoli dobások, védekezésben is kiengedtünk.
Kezdtünk nem odafigyelni… támadásban a csodára vártunk és nem próbáltuk meg azt csinálni, ami az első negyedben működött… egyáltalán nem kértünk figurákat, kettő-kettőket, egyáltalán helyváltoztató mozgást sem igen csináltunk… ezeket a hibákat a JKSE rendre meg is büntette… 16:7 ez a negyed! A félidőre két pontos hátrányt szedtünk össze, így 26:24-gyel fordultunk.

Harmadik negyed. Jót tett a szünet a fiúknak, mert fejben frissebben tudtunk visszamenni a pályára! Nem hagytuk, hogy meglépjen előlünk az ellenfél, de így is nekünk kellett az eredmény után rohanni! Ez sokat kivett az éppen pályán lévőkből. Ebben a negyedben próbáltam minél többet cserélni, hogy legyen esélye mindenkinek valamit hozzárakni az esetleges győzelemhez és, hogy mindenki pihenjen.
Véleményem szerint ebből jól jöttünk ki, mert nem fáradtunk annyira és a negyed végén többször is változott a vezető csapat… hol a Jászberény, hol az EKKE vezetett egy két ponttal! Ez a negyed fordulatokban gazdag, izgalmas negyed volt… a győztest még nem lehetett volna megmondani… nem találtak fogást egymáson a csapatok. 15:16-ra nyertük ezt.

Negyedik negyed. Ez az a negyed, amiben sokat kell fejlődnie a csapatnak! Még a negyed feléig egál körüli állás volt, váltakozó eredménnyel hol az egyik, hol a másik csapat vezetett! Az 5. perctől viszont nem sikerült kosarat, kosarakat szereznünk 4 percig! Ez a negyedik negyed utolsó 5 perce a kritikus szakasz a meccsen. Amerikában ezt „Clutch time”-nak hívják… ilyenkor kellene elővarázsolni a kalapból a maradék energiát és még jobban figyelni! Sajnos mi még nem vagyunk képesek ilyenkor igazán koncentrálni, mert ekkor adtuk el a legtöbb labdát, hibáztuk a legtöbb passzt és legtöbb dobást!
A Jászberény egyáltalán nem jobb csapat az EKKE-nél, csak ők szervezettebben és okosabban játszottak végig! Folyamatos „időzített” befutásokkal, üres kettő kettőkkel, blokk-leválásokkal teljesen lefoglalták a védelmünket, ami fejben elfáradt a negyed végére… ennek is köszönhető, hogy a JKSE 26:16-ra képes volt megnyerni ezt a negyedet!

A vége 67:56! Az kitűzött célokat nem sikerült teljesíteni, csupán csak az egyiket! Nem hagytuk, hogy 80 pont felett dobjanak! Ez jó, hiszen mutatja, hogy a védekezésünk mondhatni, hogy egységes és jól működik! A támadásaink viszont egyáltalán nem és a meccs egészén ötlet szerűnek tűnt! Ezzel nem is lenne baj, ha jól dobnák kintről is meg bentről is, na de ez sajnos egyáltalán nem mondható el a csapatunkról! Dobott pontjaink tekintetében megint csak Sebők Bence nyújtotta azt, amit a bajnokság leggyorsabb ütemben fejlődő játékosától elvárhatunk, sőt kicsivel többet is! Ő 30 pontig és számtalan lepattanóig jutott! Az utóbbi pár meccsen a többiek terén is láttunk némi reményt keltő javulást! Sajnos és megint ezt kell írnom, sajnos ma ezt nem tudom a többiekről elmondani! Mert Bence 30 pontja után a második legjobb dobó 8 pontot ért el! NAGYON KEVÉS!!!! Nem is emelek ki senkit!
A JKSE ebben a tekintetben kiegyensúlyozottabb volt! Ugyan nálunk is szinte mindenki dobott pontot, de a Jászberényieknél hárman dobtak 10 pont felett és kettő annak közelében…

EBBEN KELL JAVULNUNK! A CSAPATBAN MINDENKI KÉPES ARRA, HOGY 10 PONT FELETT DOBJON! FIÚK, ÁLLJUNK NEKI DOBNI ÉS HIGGYÉTEK EL, HOGY KÉPESEK VAGYTOK RÁ!
Közhely megint: FEJBEN DŐL EL NAGYON SOK MINDEN!

2013.03.22-én Gödöllőn játszunk! A cél egyértelműen a győzelem! + minél nagyobb különbségre kell törekednünk!

Hari

Március 10-én a megyei felnőtt bajnokság keretében utaztunk Oroszlányba, hogy megmérkőzzünk a
Komáromi Kéményekkel. A meccs előtt sejthető volt, hogy nem esélyesként fogunk a pályára lépni,
hiszen bár folyamatosan javul a csapat teljesítménye, de egyelőre nyeretlenek vagyunk ebben a
bajnokságban, ráadásul ezúttal Sebők Bence és Hari nélkül kellett utaznunk, akik az NB II-es meccsen
szerepeltek. Mivel rajtuk kívül is voltak hiányzók, egy 7 fős kerettel tudtunk kiállni, és sajnos elég
alacsony szerkezetű volt a csapatunk.

Az első félidőben egy 1:2:2-es zóna védekezést próbáltunk, melyben a második sorban védekezők
feladata lett volna a centerekre történő rásegítés. Ez a feladat nagy odafigyelést, és sok mozgást
igényelt volna az ott védekezőktől, de sajnos rendre lemaradtunk, így a körtébe befutó ellenfél
játékosok könnyű kosarakat tudtak szerezni. Sajnos az alapvonalon védekező játékosaink sem csak
a magasságuk vagy testsúlyuk miatt adódó párharcokat veszítették el, de az alapvonali betöréseknél
is rendre lemaradtak. Ennek ellenére az első 5 percben szépen tartottuk magunkat egészen 8:8-
as állásig. Onnan viszont olyan események történtek, melyekre egyáltalán nem számítottam. A
35-40 éves játékosokból álló ellenfél csapat a labdavesztéseink és kihagyott dobásaink után olyan
simán leindított minket, hogy azt hittem káprázik a szemem. Az a kényelmes kocogás, amit a
visszarendeződő játékosaink bemutattak, talán csak a nyugdíjas hölgyek duci tornáján figyelhető
meg. Egy élmény volt az oldalvonal mellől szemlélni…

Az első negyedet végül 23-10 arányban vesztettük el, és a második játékrészben ugyan ez
folytatódott. Zömében gyorsindítás és közeli ziccer kosarakat kaptunk, míg mi általában a felállt
védelem ellen próbáltuk a figuráinkat játszani. Sajnos az elzárás-leválásokat senki sem hajtotta
olyan pontosan végre, ahogy Bence szokta, így kevés helyzetünk lett belőlük. Az első játékrészben
pozitívum volt, ahogy az olyan, nem igazán center alkatú játékosaink, mint Pausz Tamás és
Szemán Levi a palánk alatt pozíciót fogtak, és felvették a harcot a jóval magasabb védőikkel. Edvin
hárompontosai is nagyon jókor jöttek, de az alibi védekezése miatt nehezen tudtam a pályán
tartózkodását pozitívan értékelni. Csápinak is volt néhány jó betörése (természetesen mindig jobbra),
de a végén a közeli dobásoknál többször hibázott, és ritkán találta meg a megfelelő leosztásokat.
Ricsinek nem feküdt a center szerep, s ha néha kitévedt a hárompontos vonalhoz, és egy-egyezni
kezdett, valahogy nem találta a megfelelő ritmusát a dobásnak. A tisztát nem dobta el, a második-
harmadik szándék meg már erőlködésnek tűnt. A második negyedet 24:13 arányban veszítettük el.

A második félidőben emberfogással próbálkoztunk. Ez 10 percig nem volt valami hatékony, mivel
a palánk alatti pozíciózásokban is alulmaradtunk, és a labdás elzárásoknál is rendre lemaradtunk a
védekezésben. A társaknak történő segítés teljesen hiányzott a játékból. Akinek az embere messze
volt a labdától, az pihengetett a védekezésben. Közben a támadásban egy kéthátvédes felállásból
próbáltuk az alapvonali üres nyolcasokat, de itt teljesen impotensé vált a támadásunk. A labdás
emberek nem fenyegették a gyűrűt, és a hárompontoshoz alapvonalon üresen kifutó társaikat sem
próbálták megjátszani, hanem csak a gólpasszra vártak, ami nem alakult ki magától. Ezt a játékrészt
27:7 arányban veszítettük el.

A negyedik játékrészben sikerült felébrednünk, és végre elkezdtünk agresszívabban, szorosabban
védekezni. Nem csak kísérgettük az ellenfelet, de oda is piszkáltunk nekik, amiből szép
labdaszerzések lettek. Végre a labdával nem kocogva indultunk el, hanem átgázoltunk az „öregeken”,
ahogy az elvárható is volt. A felállt védelem ellen a taktikai utasítás az agresszív, kosárra törő egy-
egyezés volt, amit Levi és Ábel is egészen jól megoldott. Ebben a játékrészben volt olyan felfogása
a csapatnak, amit én mindig elvárnék. Volt sebesség, kemény ütközés és agresszív védekezés. A
negyedet 18:10-re meg is nyertük. Nem gondolom, hogy ha így kezdtük volna el a meccset, akkor
győztesként hagytuk volna el a pályát, hiszen a rutinjukkal és testsúlyukkal nehéz felvenni a versenyt.
De az biztos, hogy nagyon jó meccseket játszhatnánk ilyen felfogásban, és méltán érdemelhetnénk ki
minden ellenfél tiszteletét.

Kimondottan örültem Levi játékának, mert viszonylag kevés hibával játszott, és bátran, magabiztosan
támadott. 14 pontig jutott és a jövőre nézve bíztató volt, amit mutatott, mivel eddig nagyon
hiányzott egy ilyen, támadó szellemű, betörésekre is bátran vállalkozó és a palánk alatt sem elveszett
bedobó a játékunkból. Viszont zavart, hogy a taktikai feladatot nem jól megoldani, hanem kritizálni
igyekezett egyes esetekben. Erről tán le kéne szokni. Edvin 14 pontja is jól mutat, de mint írtam
már, a védekezést erősen hanyagolta. Ábel 11 pontja pedig azért bíztató, mert egy több meccses
szériában van, melyben mindig megbízhatóan teljesít. Sajnos a labdavezetés közben még mindig nem
fedezi eléggé a labdát, így a gyorsaságát nem tudja teljesen kihasználni. Dávid ezen a meccsen nem
tudott sokat hozzátenni a játékunkhoz. A dobóhelyzetek megvoltak, de ezúttal nem jött be semmi, a
védekezésben pedig bár sokat fejlődött, de még hiányolom belőle a keménységet.

Geli bácsi

2013.03.04-én Gödöllőre utaztunk a Bocskai SE csapatához.

A mérkőzésre igen nagy késéssel érkeztünk és a játékvezetők nem igazán hagytak bennünket bemelegíteni, ezért ezt az első negyed alatt kellett megoldanunk!

Figyelmeztettem a fiúkat, hogy óvatosan kezdjenek, mivel nem melegítettünk, nehogy véletlenül meghúzódjanak, vagy valami rosszabb történjen!
Az első negyedben egymás után születtek a kosarak mind két oldalon. Ekkor még se a támadásunk, se a védekezésünk nem állt össze! Szerencsére az EKE jobb a Bocskainál ezért még így is mi álltunk jobban. Az ellenfél egymás után követte el a hibáit, amiből mi rendre könnyű kosarakat szereztünk. A szerzett 10 pontunkból 6 gyors indítás után született, 4 felállt védelem ellen! Hozzáteszem, hogy mi sem játszottunk hiba nélkül, csak az ellenfél sok eladott labdája miatt a mi hibáink egyáltalán nem tűntek fel, de azért nálunk is volt jópár pontatlanság! A negyedet 6:10re zártuk!
Sok hozzáfűzni valóm nincs ehhez a negyedhez, mivel tényleg sokat hibázott az ellenfél és ezeket szerencsére mindig pontokkal büntettük!

Második negyedre már bemelegedtek a fiúk! A megszokott 2:3as zónánkon változtattam 1:2:2re, ami teljes zavart okozott a Bocskainál, mert nem tudtak mit kezdeni vele és még több hibába kényszerítettük őket! Ebben a negyedben a két frankás Kelemen Marci és Czifra Ábel révén még több labdát szereztünk. Ábel egész meccs alatt óriásit védekezett és még támadásban is jócskán kivette a részét a sikerből. A negyed közepére sikerült kilenc pontosra növelnünk az előnyünket, ezért innentől tudtam pihentetni Sebők Bencét. Ezt a negyedet 7:12re nyertük.

Harmadik negyedben is 1:2:2-es zónával védekeztünk, ami kifejezetten jól fekszik a srácainknak, mert elől pörgős játékosaink élni nem hagyták a támadókat, akik rendre zavarba jöttek és hibáztak. Eladott labdáikat pontokkal háláltuk meg, növelve a két csapat közötti különbséget! Bence ebben a negyedben dobta pontjai nagy részét, többnyire a 3szög támadásunkhoz hasonló figurával és azzal, hogy a kimaradt dobásaink után ő szerezte meg a támadó lepattanókat és szépen visszarakosgatta őket a helyére.
A harmadik negyedben már nem sokszor támadhattunk rendezetlen védelem ellen. Az ellenfél is zónára váltott, ami némi zavart okozott, de ezt az akadályt is könnyedén vették a srácok. Szépen járatták a labdát és hatékonyan bontották meg a zónát befutásokkal, labdás betörésekkel és a 3szög figuránkkal. Mivel a zóna védekezés ellen is hatékonyak voltunk, ezért vissza álltak emberfogásra, amivel igazából csak nekünk kedveztek, mert így még több megoldási lehetőség adódott előttünk! Növeltük a különbséget. A harmadik negyedet 11:18ra zártuk.

A negyedik negyedben mi is váltottunk emberfogásra,h gyakoroljunk, és minden egyes kosár után kint maradtunk egész pályás védekezésre! Ebben a negyedben annyira sok dobóhelyzetünk volt, hogy ismét kirajzolódott, hogy nem vagyunk elég hatékonyak abban, hogy az üres dobóhelyzeteinket magabiztosan érvényesítsük! Egymás után dobáltuk el a labdát! De nem szóltam rájuk, mivel ezek dobóhelyzetek, csak éppen be kellene ezeket dobni! Borzalmas százalékkal dobtunk! A Bocskai ebben pontosabb volt mint mi, csak nekik helyzetük is alig volt, de amit ráemeltek azok többnyire be is mentek! Ebben a játékrészben ráemeltünk legalább 6 3pontost, amiből Edvinnek egy ment be (Hozzáteszem ez Edvin negyede volt, mert a szerzett 9 pontjából 7-et ebben a negyedben szerzett)! Nagyon rossz!!! A kinti dobásaink többsége még a gyűrű közelébe se ment! Ábel közép távoli dobásai szépen sültek, de a távoliak neki is katasztrofálisak voltak! Negyedik negyed 14:23!
Sokkal több pontot szereztünk ezalatt a 10perc alatt, mint eddig, ez azért is volt, mert bátorítottam a fiúkat, igen is emeljék rá a kialakított dobóhelyzeteket, nem baj, ha kimarad! A büntetőink ma sem voltak pontosak 9/16…

Srácok közül Czifra Ábelt emelném ki személy szerint! 10 pontot szerzet és legalább ennyi szerzett labdája is volt! Ábel egyre többet fog játszani, mert a védekezése talán neki a legjobb a fiúk közül! Ezt a többiek is elismerik! Egy leütés tempói szépen beakadtak, ziccert nem hibázott, ma fault problémája sem volt! Meccs alatt folyamatosan dicsértem, és kapott tőlem egy becenevet! Tüneményes! Szóval innentől Ábel a Tüneményes! 🙂
De a csapat egésze jól teljesített! Mindenki kivette a részét a pontgyártásból és a védekezésből is egyaránt!
Sebők B. 22, Czifra Á. 10, Wanger E. 9/3, Kőszegi R. 7, Kelemen M. 6, Fehér Á. 5, Pausz T. 4, Szemán L. 2.

A mérkőzést 63:38 arányban az EKKE nyerte! Tabellára tekintve papírforma győzelmet arattunk!
Szép volt fiúk!
ÚJRA SZÁNT AZ EKKE!

Hari bácsi

JKSE Kosársuli – Esztergomi KKE 2013.03.14. csütörtök 17:30 kezdéssel.

A tegnapi tatabányai meccs után, önbizalommal telve érkeztünk Oroszlányba, ismét csak hatan…

A mérkőzést a szokásos oroszlányi meccs kezdésünktől eltérően lendületesen szinte hibátlanul kezdtük. Nem hagytuk, hogy a nálunk sokkal rutinosabb oroszlányi felnőtt csapat lelépjen bennünket már az elején! Támadásaink ötletesek és vagányak voltak! Azt kértem a fiúktól az elején, hogy ne álljanak a pályán mint a csocsó figurák, hanem a tanult technikai elemeket alkalmazzák! (üres blokkok, pozíció cserék, befutások) Ezeket szépen csinálták is!
Az első negyedet egy pontos hátránnyal fejeztük be (14:13), de a lefújás előtt még mi vezettünk 12:13ra!

Második negyedben sem hagytuk magunkat elnyomni! Ott folytattuk, ahol abbahagytuk, sőt még egy lapáttal rátettünk az eddigiekre! A második negyedben többször átvettük a vezetést, helyenként 4 ponttal is jobbak voltunk ellenfelünknél, akiket ez kissé meglepett! Sajnos egy óriási bírói segítséget kaptak Kocsis József játékvezetőtől, aki ebben a negyedben egymaga kipontozta Sebők Bencét, ezzel megpecsételte a meccsünk végét! Bencére ebben a negyedben 4 perc alatt 3 faultot fújt! Hozzáteszem be lehetett fújni ezeket a hibákat, de csak azért, mert a támadó nagyon rutinosan előadta magát!
Ezt a negyedet 19:15el zártuk.

Harmadik negyedben idegesen mentek a pályára a fiúk… de kértem tőlük, hogy ne adják fel! Meg kell mutatniuk, hogy Bence nélkül is képesek szállítani a pontokat és a lepattanókat! Ez a negyed így is elég jól sikerült, csupán csak 5 pontos hátrányt szedtünk össze!
A figuráinkat nem túl sűrűn játszottuk ugyan, de az üres blokkok jól kijöttek, a labdát jól járattuk és helyenként könnyűnek mondható kosarakat szereztünk. Sajnos a cserék hiánya miatt teljesen elfáradt a csapat a negyed végére. A harmadik játékrészt 12:13 arányban meg nyertük!

A negyedik negyed viszont katasztrófa volt. Lemészároltak bennünket a rutinos oroszlányiak… fáradtak voltunk, nem sikerült az üres dobóhelyzeteinket értékesíteni, ziccereket hibáztunk, beleszaladtunk jó néhány dobásblokkolásba is. Időkérés után egy rövid időre össze tudták szedni magukat a fiúk, de a fáradtság miatt sajnos ez nem volt tartós… 34:9 lett ennek a negyednek a vége, összességében 79:50 lett ez a meccs!

Kiemelném játéka alapján Kőszegi Richárdot és Wagner Edvint. Ricsike 16 pontot (bár a jegyzőkönyvben érdekes módon csak 13 van feljegyezve,elvitte a cica a gól jó plusz egy dobását), Edvin 13 pontot dobott. Bence kiszállásával Ricsi igazi motorjává vállt az EKKE-nek! Tempóival és egy-egyezéseivel rendre eredményes volt, a lepattanókat is szépen lekapkodta!
Edvin folytatta a tegnapi Tatabánya ellen elkezdett formáját! Szépen betört, a betöréseiből értékesítette a közép-távoli dobásait, szépen osztotta tovább a labdákat, végre sült néhány hárompontos is!
Most kezdem érezni, hogy végre összeállt a fejekben, hogy ők is igen is képesek pontot, pontokat dobni és ezzel kivenni a részüket a csapat sikeréből és kudarcából! Láttam a küzdeni akarást a fiúkon, ami pozitív, mert eddig ültünk mint az iszap és mondván majd a Bence bedobja volt a sláger, most nem! Most mindenki bizonyítani akart, hogy képesek ők is 10 pont felett dobni! Meg vagyok győződve arról, hogy jó irányba haladunk!

Szépen játszottunk!

Hari

Ezt a meccset csak röviden, hiszen véleményem szerint nem sok sport értéke volt, de abban mindenki egyetért, hogy kellenek az ilyen meccsek is egy kis önbizalom növelésnek!

Öten utaztunk el plusz Kelemen Marcit apukája hozta Várgesztesre ahol játszottunk.

Nem ragozom túl, kötelező győzelmet arattunk!
A mérkőzésnek úgy álltunk neki, hogy ha törik ha szakad ezt még hat emberrel is be kell húznunk! Az első negyedben el is dőlt, hogy megnyerjük, már csak az volt a kérdés, hogy mennyivel és hogy mennyit fogunk dobni.
Az első negyedet 8:20, a másodikat 9:22, a harmadikat 11:30 és a negyediket 15:26-ra nyertük! A vége 43:98 lett.

Játékosaink közül akit kiemelnék az Pausz Tamás és Kelemen Márton. Mind a ketten szezon csúcsig jutottak. Az előbbi 30, míg az utóbbi 20 ponttal járult hozzá az 55 pontos győzelemhez!

Igazi öröm kosárlabdát játszottak a fiúk!

Hari