Sziasztok!
Az első meccsen Albertirsa ellen játszottunk! Fej-fej mellett haladtak a csapatok az első negyedben és 11:9-re hoztuk is azt! Szépen játszottak a fiúk! Mind támadásban, mind védekezésben is. Úgy tűnt, hogy talán ma meg lehet az első győzelmünk, mivel az albertirsai csapat nagyon sok hibával játszott, mi meg ügyesen, okosan és lelkesen kosárlabdáztunk!
A második negyedben egyre több lett a hiba a mi oldalunkon! Az ellenfelünk pályára küldött egy elég magas (kb. velem egy magas lehetett) és egy „jól dobó” játékost. A magassal Sőlösi Dárius hiányában nem tudtunk mit kezdeni a másik sráccal meg személy szerint nem akartam mit kezdeni, mivel én hülyeségnek tartom, hogy ebben a korban a hárompontos vonalon kívülről dobáljanak a gyerekek, mivel nincsenek a kellő képességek birtokában, hogy kintről eredményesen tüzeljenek! De az albertirsai srác nem is 7 méterről dobálta rá, hanem vagy 10-12 méterről! És mivel elég nevetségesen dobott, nem kértem a fiúkat, hogy védekezzenek rajta.
Ez a negyed is szoros volt, hogy az EKE hol az ASE vezetett…
Harmadik negyed. Itt kezdett elhúzni az Albertirsa… számomra érthetetlen módon… a kintről dobó srác folyamatosan lőtte a triplákat 12 méterről… rendre pontatlanul! DE sajnos a minimum 20 ráemelt 3-pontosából 2 beesett neki, amit meg kihagyott a magas játékosuk visszarakosgatta! Nem voltunk képesek felvenni a versenyt egy ilyen akcelerált sráccal.
Támadásaink kapkodóssá váltak, könnyű ziccereket hibáztunk, védekezésünk meg a magas srác miatt volt gyenge! Hozzáteszem mezőnyben jobbak voltunk náluk, tehát ha nem a magashoz került a labda, akkor azt mindig meg tudtuk szerezni!
Negyedik negyedben a „tripla király” megint ráemelt vagy 20 3-pontost, amiből sajnos megint vagy 3 bement neki!
Nincs mit szépíteni nem jött össze az a várva várt győzelem! 🙁 45:57-re kaptunk ki… sajnos az edzőjüknek mégiscsak bevált ez a taktika, hogy dobd el vakvilágba a labdát.
Második meccs. A Piliscsaba sokkal nagyobb játékerőt képviselt, mint az Albertirsa… ez már az egymás elleni meccsükből is látszott az ő meccsükön is dobálta a triplákat a srác, és a pilisi csapat sem védekezett rajta, mert tényleg nevetséges volt a fiú és az egész csapat is…
Erről a meccsről csak röviden, mert nem sok sportértéke volt…
Sajnos ellenünk sem akartak hibázni a csabai fiúk… nagyon ügyesen és tudatosan építették a támadásaikat! Látszott rajtuk, hogy nem ma kezdtek el kosarazni! Nagyon ügyesek voltak! Mi meg mintha visszafejlődtünk volna az első meccshez képest! Védekezésünk nagyon udvarias volt! Ha az ellenfél kosárra tört, akkor kiléptünk előlük, még véletlenül sem akartuk megnehezíteni a dolgukat… támadásaink ötlettelen és alulmotiválatlan volt. A fiúk érezték, hogy itt nem terem nekik babér, ezért már az első negyedben feladták fejben a meccset, amit nagyon sajnálok, mivel azért mi is megtanultunk ezalatt a bő félév alatt egyet-mást a kosárlabdázásról, de ezt mintha elfelejtettük volna! Egyedül a legkisebbek (Gergácz Bendegúz, Djuroska Gergő) voltak azok, akik igen is azt csinálták, amit kértem és amit tudnak! Szépen átvették egy, illetve kétütemben a labdát, felvették a hármas fenyegetés helyzetét és cseleztek, szabályosan el is tudtak indulni! Míg a többiek, lépés hiba lépés hiba hátán…
Ez így ment egészen a negyedik negyedig. Amikor aztán mintha varázsütésre megtáltosodtak volna a csapat Teperics Kevin, Kövér Martin és Czúth Dávid, Orbán Bence, Rózsár Bálint szállították a kosarakat! Könnyű ziccereket dobtak! Védekezésben szedték a pattanókat és lopták a labdákat! azt a negyedet 22:13-ra nyertük!
Ezért érthetetlen számomra, hogy miért az utolsó negyedben voltunk képesek kosárlabdázni, mikor már tényleg teljesen mindegy volt, mert akkora hátrányba kerültünk… mindig durrogtatom a közhely „Fejben dől el!” mondatot, de most is kiderült hogy ez nagyon igaz!
Hari