Veszprémben kezdtük a bajnokságot. Langyos mérkőzés volt, ahol csak ritkán pörögtünk a saját ritmusunkban. Szalai védekezése adta meg az alapot a támadásban, amelyből sok gyors indítást tudunk vezényelni. Védekezésben a csapda védése kifejezetten szépen ment. Amivel igazán probléma volt, hogy a padról beszálló játékosok nem tudtak felpörögni, így folyamatos hullám vasút volt a mérkőzés. A jövőben ebben mindenképp javulni kell.
Oroszlányban rendezték az U12-es bajnokság első fordulóját, ahol a tavalyi sikeres szereplésünknek köszönhetően az előkelő „B” csoportban kezdtük meg a szezont. Már előre tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, hiszen nagyon erős ellenfelek vártak ránk. A hétvégét sajnos két vereséggel zártuk, de a mérkőzések rengeteg tapasztalatot és több olyan pillanatot is hoztak, amelyekre a folytatásban lehet építeni. Ráadásul csapatunkban három játékos most játszotta élete első mérkőzését, és több U11-es fiatalunk is ezen a hétvégén debütált az U12-es csapatban. Számukra már önmagában hatalmas élmény és kihívás volt a nagyobbak között pályára lépni. Az első mérkőzésen a győriekkel találkoztunk. Sajnos nagyon megilletődötten kezdtünk. A győriek agresszív védekezése, határozottabb és pontosabb játéka meglepett bennünket. Különösen a második negyed sikerült rosszul: egy 21–2-es győri rohanás gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzés sorsát. Sok labdát adtunk el, és amikor sikerült eljutnunk dobóhelyzetig, sajnos rendre pontatlanul fejeztük be a támadásokat. A második félidőben azonban már sokkal jobban nézett ki a játékunk. Feljavult a védekezésünk, bátrabban vállalkoztunk, és valamivel pontosabban is fejeztük be a támadásainkat. Több labda nélküli mozgást láthattunk, aminek köszönhetően több alkalommal is eredményesen játszottuk meg az „add és fuss” szituációkat. Ezekből szép kosarakat is szereztünk. A második mérkőzésen a házigazda Oroszlány következett. Tudtuk, hogy ez még nehezebb feladat lesz, ennek ellenére álomszerűen kezdtünk! Az első 5–6 percben teljesen partiban voltunk a jóval esélyesebb oroszlányiakkal. Olyannyira, hogy láthatóan sikerült meglepnünk ellenfelünket, akik elsőként kértek időt, hogy rendezzék a soraikat. Ez a kezdés hatalmas pozitívum volt számunkra! A folytatásban azonban fokozatosan elfáradtunk, és egyre jobban megmutatkozott a két csapat közötti különbség. Az oroszlányiak extra képességű játékosaival nehezen tudtunk mit kezdeni. Az 1:1 elleni párharcokat rendre megnyerték, és ezeket nagyon hatékonyan pontokra is váltották. Gyorsabb, agresszívebb és határozottabb játékot képviseltek, amivel ezen a napon még nem tudtunk lépést tartani.
Ennek ellenére nagyon büszke vagyok a csapatra. Aki pályára került maximálisan odatette magát. Külön dicséret illeti a kezdő és fiatalabb játékosainkat, akik bátran vállalták a kihívást, és belekóstoltak az U12-es bajnokság keményebb világába. Ez a hétvége megmutatta, hogy van még bőven mit tanulnunk és javítanunk, de pontosan ezért dolgozunk tovább! A következő hetekben a labdabiztonságon, a védekezésen, az egy az egy elleni párharcokon, a helyzetkihasználáson és a határozottabb támadójátékon dolgozunk.
Gergely Patrik a PVSK-nál folytatja pályafutását A 2007-ben született játékosunk középiskolai tanulmányai után Pécs felé veszi az irányt. Tanulmányai mellett kosárlabda-pályafutását is ott folytatja, méghozzá a PVSK csapatában, amely a mögöttünk hagyott szezonban az NB I/B Piros csoportjában szerepelt. Patrikot a csapatváltásról, az NB II-es bajnokságban szerzett tapasztalatairól és az U19-es csapatunkban betöltött meghatározó szerepéről kérdeztük:
– Jó pár éve érkeztél Esztergomba, majd a TSE csapatánál szerepeltél kölcsönben, hogy aztán a legutóbbi szezonban a TSE-EKE U19/A csapatában játssz. Hogyan értékelnéd az elmúlt öt évet? Számomra nagy változás volt Esztergomba jönni tanulni, és mellette kosárlabdázni. Az elmúlt öt év alatt nagyon sokat fejlődtem a pályán és a magánéletben egyaránt, és ezt elsősorban az edzőimnek és a csapattársaimnak köszönhetem. Úgy érzem, hogy végre megtaláltam azt az utat, amit szeretnék járni, és mindent megteszek azért, hogy rajta maradjak.
– Miben fejlődtél a legtöbbet? Nehéz volt új közegben játszani, és megtanulni, hogy Esztergomban és Tatán más kosárlabdát játszanak, de a végére szerintem sikerült alkalmazkodnom. Nagyon sokat tanultam, de amit kiemelnék, az a felfogásom. Megtanultam, hogy a meccs alatt nem lehet kifogásokat keresni, és néha felelősséget kell vállalni. Ezért is köszönetet mondanék az edzőimnek.
– Két évvel ezelőtt bemutatkozhattál az NB II-es bajnokságban is. Fiatal játékosként nagy dolog egy felnőtt NB-s bajnokságban bizonyítani, illetve hétről hétre idősebb és tapasztaltabb játékosokkal együtt edzeni. Milyen tapasztalatokat viszel magaddal? Volt szerencsém olyan edzőkkel és játékosokkal együtt dolgozni, akik már akkor kosárlabdáztak, amikor én még tervben sem voltam. Nagyon sokat segítettek a fejlődésemben, és nagyon jól esett a belém vetett bizalmuk, mert a pályán egyenrangúnak éreztem magam velük. Amit viszek magammal, az az alázat: nyitottnak kell lennem a kritikára, mindegy, hogy edzőtől vagy játékostól jön, mert a fejlődéshez külső szem kell, aki olyan dolgokat is lát, amelyeket én nem.
– Miért Pécset választottad? Inkább tanulmányi okok, a kosárlabda vagy mindkettő miatt? Elsősorban a tanulás miatt választottam Pécset, mivel nagyon érdekel a sport mint hivatás, és úgy érzem, hogy Pécsen kaphatom meg azt a tudást, amely ahhoz szükséges, hogy jó szakember legyek. Ugyanakkor a kosárlabda is meghatározó része volt a döntésemnek. Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen szerencsés vagyok, amiért azt csinálhatom, amit szeretek, és hálás vagyok mindenkinek, aki segített abban, hogy ez megvalósulhasson.
– Hogyan tekintesz előre a 2026/2027-es szezonra? Elsődleges célom, hogy megtaláljam a helyem az új közegben, és hogy segíteni tudjak a csapatnak. Hosszú távú célom pedig a fejlődés, mint mindig, mert még nagyon sokat kell tanulnom ahhoz, hogy sikeres legyek.
Kláris Zoltán NB2 edző: Patrikról nagyon nehéz rosszat mondani, mert korához képest egy nagyon érett fiatalember, és végtelen szorgalma és emberi tulajdonságai kicsit a többiek fölé emelte. Sajnos a mai napig nincs kiforrva a posztja. Azt gondolom, több területét már nehéz fejleszteni, de talán kettes poszton még tud szintet lépni és az NB I/B szinten kosárlabdázni. Pécsen minden adva lesz a fejlődéséhez, és biztos az új edzőinek egyik legszorgalmasabb, legkedveltebb játékosa lesz. Sok sikert kívánok neki, és remélem egyszer majd a megszerzett tudást újból Esztergomban kamatoztatja majd, hiszen abszolult követendő példa minden esztergomi fatal számára. Ritkán találkozok hozzá hasonló karakterrel, és azt kell hogy mondjam, én is sokat tanultam tőle.
A 2026/2027-es szezonban Muszela Csongor, aki 2 éve erősíti az Esztergomi Kosárlabdázók Egyletét, az ALBA Fehérvár U21-es csapatához igazol. Erről a lehetőségről, az idei szezonról és jövőbeli tervekről beszélgettünk vele:
-Az idei szezonban a TSE-EKE U19 mellett, a felnőtt esztergomi NB2-es csapatban is szerepeltél. Mik a tapasztalataid az idei U19/A, illetve az NB2-es csapattal kapcsolatban? Nagyon örültem, hogy az U19/A és az NB2-es csapatban is helyet kaptam. Szerencsére az edzőim és a csapattársaim mindkét csapatból sok segítséget nyújtottak a fejlődéshez. Az NB2 be való belecsöppenés egy kicsit más világ volt, mint az U19/A de úgy érzem be tudtam illeszkedni a felnőtt csapatba és megtaláltam a helyem.
-Miben fejlődtél a legtöbbet és mit gondolsz, miben kell még fejlődnöd, hogy elérd a céljaidat? Úgy érzem mindenben sikerült egy kicsit fejlődnöm, illetve a tavalyi évhez képest a mentalistásom is sokat változott. Amiben még fejlődnöm kell az a védekezés mert ez egy elengedhetetlen dolog a kosárlabdához és ahhoz, hogy elérjem a céljaimat.
-Ha már a céloknál tartunk. Felkeltetted egy NB1-es csapat figyelmét. Nem sok esztergomi kosárlabdázó mondhatja ezt el magáról. Hogyan jött ez a lehetőség? Először is fontosnak tartom kiemelni, hogy ez egy hatalmas megtiszteltetés számomra. A megkeresés úgy érkezett, hogy Kláris Zoltántól kaptam egy telefonhívást, amiben elmondta, hogy érkezett egy ilyen lehetőség. Természetesen nagyon izgatott lettem a hír hallatán, majd kiugrottam a bőrömből. Megtisztelve érzem magamat, hogy egy ilyen neves csapat érdeklődik irántam. Aztán egy NB2-es mérkőzés után egyeztettünk ennek a lehetőségnek a részleteiről. Természetesen a családom, edzőim és a barátaim mindenben támogatnak, amit innen is köszönök Nekik és nagyon hálás vagyok érte.
-Mesélj nekünk egy kicsit a szlovéniai tornáról, amin az ALBA csapatával vettél részt. Az egész megkeresés nagyon váratlanul ért, mivel éppen egy edzésről tartottunk hazafelé, amikor Zolibá felhívott, hogy lenne e kedvem elmenni Szlovéniába egy tornára az ALBA csapatával? Természetesen egyből igent mondtam, és rá pár napra indultunk is Fehérvárra, ahonnan később a fehérvári delegáció három csapattal (U14, U16, U19) indult Szlovéniába. Már az indulás előtti nap Fehérváron aludtam így lehetőségem nyílt az ismerkedésre/barátkozásra az Albás fiúkkal, ami viszonylag könnyen ment mivel találkoztunk már párszor egymással U19-es mérkőzéseken. Hétfőn kora reggel indultunk Szlovéniába, ahol megérkezésünket követően elfoglaltuk a szállást, majd egy kiadós ebéd következett. Ezután indultunk tovább meccseket nézni, mivel az én korosztályomnak aznap még nem voltak mérkőzései ezért együtt szurkoltunk az U14, illetve az U16-os csapatnak. Másnap lejátszottuk az első mérkőzésünket, ami egy rendkívül izgalmas mérkőzésre sikerült, de sajnos a végén alulmaradtunk. Szerdán megérkeztünk a második mérkőzés helyszínére, ahol szintén egy nagyon izgalmas mérkőzést sikerült játszanunk, amit végül sikerült megnyernünk. A mérkőzésünket követően indultunk vissza Székesfehérvárra. Összességében nagyon jó élményekkel tértem haza, és úgy érzem mind emberileg mind játékosként is rengeteget fejlődtem.
-Mik a rövid és hosszútávú céljaid a kosárlabdával kapcsolatban? A legfontosabbnak azt mondanám, hogy minél többet fejlődni a kosárlabda minden területén. Nyilván szeretnék profi kosárlabdázóvá válni, de odáig még egy nagyon hosszú út vezet, amihez elszántságra alázatra és fegyelemre lesz szükségem.
Megkérdeztük Kláris Zoltánt, NB2-es csapatunk edzőjét Csongor átigazolásáról, aki a következőket mondta: „Nagyon örülök neki, hogy Csongor ilyen lehetőséget kapott. Bízom benne, hogy az új közegben meg tudja valósítani az álmait. Az ő szituációja ékes példája annak, hogy szorgalommal és alázattal el lehet jutni ide. Bár későn kezdte, és sok hiányosság ilyenkor már nem pótolható, a hozzáállása, viselkedése, alkati adottságai és emberi tulajdonságai lehetőséget adnak számára, hogy sok munkával utolérje magát. Meg kell említenem az Alba oldaláról Góbi Henriket, aki végig korrekten, konstruktívan kezelte a helyzetet (amivel manapság ritkán találkozom), ezzel is segítve a folyamatot. Büszke vagyok rád, Csongi, és szurkolok, szurkolunk neked!”
Az idei évben először került megrendezésre Komáromban egy Senior kupa melyen rendhagyó módon az EKE történelmében első alkalommal indult el. A csapat törzsét az egyletünk mondhatni alapító tagjai alkották, akikkel 32 évvel ezelőtt beléptünk a magyar kosárlabda életébe. A torna előtt sikerült néhány alkalommal együtt mozogni, hogy leporoljuk a rozsdát és újra próbáljunk összeszokni. Elvárások nélkül indultunk neki a tornának a +40-es kategóriában ahová 6 csapat nevezett. Jelenleg a csapat nagy része már a +50-es kategóriában is részt vehetett volna de a „fiataljaink” miatt a 40 feletti korcsoportot választottuk. Újonc indulóként a 4. helyet sikerült elérnünk, de fontos megemlíteni, hogy az elődöntőben csak 1 ponttal maradtunk alul a BKG csapatával szemben, ahol nagyon jól összeállt a védekezésünk és a támadásaink is szépen alakultak. Sajnos egy sérülés közbeszólt mely megtörte a lendületünket, de még így is 2 másodperccel a vége előtt volt esély a továbbjutásra. Akkor ott a szerencse nem mellénk állt, de nem volt okunk szomorkodni. A jövőben is fogjuk folytatni a szereplésünket a kupasorozat egyes állomásain, mert nagyon jó hangulatú mégis kemény mérkőzéseken vagyunk túl és látszik, hogy van még tartalék a csapatban.
Csapat tagjai: Berecz Zoltán, Erős Péter, Horváth András, Jung Kornél, Kuti Zoltán, Öry István, Sandi Gergő, Tomacsek Balázs, Torma Szabolcs, Tuschinger Péter
A 2025/2026-os szezont az U16-os csapatunk a szokásoshoz képest hamarabb kezdte, mivel elindultunk az országos bajnokság selejtezőjén. Az előselejtezőt a Göd ellen játszottuk idegenben. Az előselejtezőből továbbjutni nem tudtunk, így maradt nekünk a regionális bajnokság. Az őszi fordulót a 3.helyen zártuk a TSE Basket és a Tapolca mögött. Mivel sikerült elcsípnünk a dobogót, ezért a felsőházi rájátszásban szerepeltünk. Az előbb említett két csapat mellett az Alba Fehérvár, a VUKE és az OSE Lions voltak az ellenfeleink egy oda-visszavágós rendszerben. Idegenben nem sikerült nyernünk, de hazai pályán legyőztük az oroszlányi fiatalok mellett a Tapolca együttesét is, valamint megnehezítettük az ALBA Fehérvár dolgát. A felsőházi rájátszást 2 győzelemmel és 8 vereséggel az ötödik helyen zártuk.
A gyerekek a szezon során sokat fejlődtek, taktikailag és technikailag egyaránt. Jó pár jóval erősebb csapattal játszottunk, ami elősegíti a csapat további fejlődését, hiszen a jobbaktól lehet tanulni. Ezeken a meccseken szerzett tapasztalatokat kell kielemezni mind a játékosoknak, mind az edzőnek egyaránt és a szükséges lépéseket megtenni, hogy együtt, mint egy közösség tegyünk még egy lépést előre. A csapatot 7 2010-es, 6 2011-es és 2 2012-es születésű játkos alkotta. A kiöregedő játékosoknak a következő szezonra, az U19-es bajnokságban sok sikert kívánunk, a jövőre még mindig U16-os gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk, hogy ők lesznek a „nagyok”, a csapat tőlük fogja várni az extrát.
A szezon elején ismertük meg a csapatot, amiben túlnyomó részt U12-ből fellépő fiatalok voltak. A tudásszint felmérése után, három hónapos tervet készítettünk és kitűztük az első céljainkat. Ezek között a legfontosabbak, a kosárlabdázás alapjainak precíz begyakorlásai voltak (a különféle elindulások, egykezes befejézesek típusai, átvett labdás ziccerek, támadó és védő lábmunkák iskolázása). Eközben a szezon is elkezdődött, ami nagy segítséget jelentett számunkra, mert láthattuk a régió legjobbjait és azt is, hogy hová kellene eljutni, illetve ezek alapján láthatjuk majd a fejlődésünket is. A következő hónapokban nagyobb hangsúlyt kapott a labdavezetés és az elszakadás iskolázása, amire a többi csapat által alkalmazott egészpályás letámadás adott okot. Ezek gyakorlása közben nemcsak a támadó játékunk, hanem a védő felfogásunk is alakulhatott és sokaknál elérte az általunk megkívánt kemény szintet. Ezek mellett nagy hangsúlyt fektettünk az 5 ember elhelyezkedésének megtanulására a támadó térfélen, illetve a különböző oldalvonali bedobások alatt. A csapat fejlődése szemmel látható volt, de az eredmények is minket igazoltak. Év végére sikerült elcsípnünk a régió harmadik helyét, olyan csapatokat megelőzve, akiktől a szezon elején még több számjegyű vereséget szenvedtünk. A szezon lezárása után az egyéni fejlesztések mellett, két ember kapcsolatával foglalkozunk, aminek keretében a passzolási kultúránkat, döntéshozatal gyorsaságát fejlesztjük. Külön ki kell emelni Vince, Botka és Csongi nevét, akik rengeteg plusz edzést végeztek az év során és igazi húzó embereivé váltak a csapatnak. Akkor lenne ez a korosztály igazán sikeres, ha még legalább három ilyen lelkes játékos lenne. Öröm látni, hogy akik rendszeresen akartak edzésre jönni, azok nemcsak tanultak kosarazni, hanem a gondolkodásmódjuk, a hozzáállásuk is fejlődött, harcosabbá vált.
U12-es csapatunk számára eredményesen és sok tanulsággal zárult a bajnoki szezon. A csapat végül a 4. helyen végzett az országos-regionális bajnokság alsó házában, ami jól tükrözi azt a fejlődést és munkát, amelyet a gyerekek az év során beletettek. A szezon végére szépen összeállt a csapatjáték. Mind védekezésben, mind támadásban jelentős előrelépést láthattunk, amelynek köszönhetően egyre magabiztosabban és szervezettebben játszottunk. Külön öröm, hogy az utolsó két fordulóban sikerült legyőznünk az előttünk végző három csapat közül kettőt is, ami jól mutatja, hogy a szezon végére milyen szintre jutott a csapat teljesítménye. Összességében nagyon elégedett vagyok a játékosok hozzáállásával, munkamoráljával és teljesítményével. Az edzéseken és a mérkőzéseken egyaránt látszott a fejlődés iránti elkötelezettségük, valamint az, hogy egyre jobban tudtak csapatként működni. Külön büszkeség számunkra, hogy vannak kiemelkedően tehetséges játékosaink. Egyikőjük több válogatón is sikeresen szerepelt, ami remek visszaigazolása az elvégzett munkának, és motivációt jelenthet minden csapattárs számára is. A következő szezon új kihívásokat tartogat, hiszen 6–8 játékosunk korosztályt vált, és az U14-es csapatban folytatja pályafutását. Bízom benne, hogy ott is megállják majd a helyüket, és ugyanazzal a szorgalommal, elszántsággal és alázattal dolgoznak tovább, ahogyan azt nálunk tették.
Végül szeretném megköszönni minden játékosnak az egész éves munkát, kitartást és lelkesedést. Köszönöm a szülőknek és a szurkolóknak a folyamatos támogatást, biztatást és azt, hogy egész évben a csapat mellett álltak. Nélkülük ez a szezon nem lehetett volna ilyen sikeres.
Gratulálok mindenkinek az elért eredményekhez, és sok sikert kívánok a következő szezonra!
Július 27-31. között 44 ifjú kosarassal, a hagyományos élménytáborunkkal zárjuk az idei szezont.
