A serdülőinkkel mindig úgy állunk ki a meccseken, hogy nem a győzelem a fontos! Mindig azt kérjük tőlük, hogy csak azt csinálják amit tudnak, amit tanultunk edzésen.
Az eddigi meccseinken többnyire 40 és 120 pontkülönbségű vereségeket szenvedtünk! Na ez most nem így történt!
Annak ellenére, hogy a serdülő csapat két legjobb játékosát elküldtük a csapattól jobban szerepeltünk! Azt csinálták, amit tudnak. Mivel ezek a meccsek viszonylag szorosak voltak, ezért a fiúk vérszemet kaptak és hajtották a győzelmet! Láttam a szemükön az izgalmat, hogy talán nem kell egy évet várniuk arra, hogy végre nyerjenek egy mecset.
Sajnos ez nem jött össze, viszont most érezhették, hogy az eddig elvégzett munka nem hiábavaló! Ezt mondták is nekem az öltözőben!
Támadásaink mind két meccsen egészen hasonlított a kosárlabda játékra, viszont a védekezés…hát ezt talán Gellért fogalmazta meg a legpontosabban: „mintha 5 bója lenne a pályán” !
Ezért edzéseken nagyon sokat fogjuk ezt gyakorolni!
Dicséret illeti a srácokat, mert ügyesek voltak! Ha ki kellene emelnem játékosokat, akkor Teperics Kevin, Sölösi Dárius, Kövér Martin, Orbán Bence, Rózsár Bálint és Czúth Dávidot említeném! Kevin rengeteg pontot dobott mind két meccsen, Dárius lepattanókban, blokkokban, szerzett labdákban és a második meccsen pontokban jeleskedett. Martin, Dávid és Bálint mind a két meccsen 10 pont felett illetve 10 pont körül termeltek. Bence szokásától eltérően most passzolt, adott gólpasszokat, pontban ő is 10 pont körül teljesített!
De kiemelés és név nélkül mindenkit megillet a dicséret, hiszen elindultunk a győzelem felé vezető úton!
Hari