Az országos-regionális bajnokság 3. fordulójának két mérkőzését ezúttal Sopronban játszottuk le. Mindkét mérkőzésen agilis játékkal, agresszív védekezéssel és egy-két kiemelkedően extra teljesítménnyel magabiztosan zsebeltük be a két győzelmet. A soproni lányok az első negyedben még megizzasztottak minket, de a folytatásban folyamatosan tudtuk növelni az előnyünket. Gyorsabb, pattogósabb kosárlabdát játszottunk, és ha a támadásainkat még pontosabban fejeztük volna be, jóval nagyobb is lehetett volna a különbség. Gönyü csapatával ezelőtt még sosem találkoztunk. Az összecsapás a vártnál simább győzelmet hozott. A félidőben már 20 ponttal vezettünk, a második etapban pedig sikerült teljesen felőrölni ellenfelünket. Külön színezetet adott a mérkőzésnek a két csapat legtehetségesebb játékosának heroikus, de sportszerű 1:1 elleni párharca, amelyből -elfogulatlanság nélkül állíthatom – játékosunk jött ki győztesen. Összességében óriási gratula a csapatnak, hiszen a hétvégi teljesítménynek köszönhetően, U12-es csapatunk a „C” csoportba való feljutással várhatja a karácsony előtti negyedik fordulót.
A mai mérkőzésen egy erős csoportba kerültünk, ahol az ellenfél lányai kiemelkedő ügyességgel és jóval nagyobb játéktapasztalattal rendelkeztek. Már az első percekben látszott, hogy fizikálisan is fölényben vannak: magasabbak és erősebbek voltak nálunk, ami több párharcban és lepattanó szituációban is érezhetően megmutatkozott. Ennek ellenére a csapat mindent megtett a pályán, bátran játszott, és igyekezett végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket megbeszéltünk. A harmadik negyedben különösen jól sikerült összpontosítani: kevesebb hibát vétettünk, pontosabban játszottunk, és sikerült több jó támadást és védekezést is bemutatni. Bár az ellenfél tapasztalata és fizikai fölénye végül döntő tényező volt, a játékosaink küzdeni akarása és fejlődése egyértelműen látszott. Minden lehetőséget megragadtunk, és a csapat hozzáállása példaértékű volt.
Az első, vesztes mérkőzés után a csapatban nagy volt az elszántság: mindannyian szerettük volna megmutatni, hogy ennél jóval többre vagyunk képesek. Ennek megfelelően jól is kezdtünk a második találkozón, agresszíven, koncentráltan léptünk pályára. Bár több ziccert is kihagytunk, a játék képe alapján egyértelmű volt, hogy ma sokkal jobban felvettük a ritmust. Sajnos a palánk ezúttal nem volt a barátunk – több jól felépített akció sem ért kosarat, de a próbálkozásaink minősége mindenképpen biztató volt. Ezzel a csapattal korábban már játszottunk, és akkor lényegesen nagyobb különbséggel (53 pont) maradtunk alul. Most azonban látszódott a fejlődés: fegyelmezettebben védekeztünk, okosabban támadtunk, és bátrabban vállaltuk a dobásokat. Mindez azt jelenti, hogy a munkánk eredménye kezd megmutatkozni, és még elszántabban fogunk edzeni, hogy tovább javuljunk. Pozitívum volt az is, hogy a csapat egysége egyre jobban összeáll. Kevesebb volt az egymásra kiabálás, helyette több biztatás és együttműködés látszott a pályán. Mindenki harcolt a másikért, és ez az a hozzáállás, ami előre visz bennünket. Összességében büszkék lehetünk a mutatott játékra és fejlődésre – jó úton haladunk.
Szeretném megköszönni a szülőknek, hogy a nagy távolság ellenére is népes szurkolótáborral támogattak minket.
November 9-én, hazai pályán a „C” csoportban folytattuk az országos-regionális bajnokságot. Sajnos az első mérkőzésen, a jóval erősebb győri akadémista lányokkal szemben nem sok babér termett számunkra. Bár voltak jó pillanataink, küzdöttünk derekasan és az első 3 etapban még viszonylag szépen tartottuk is magunkat, az utolsó 26-2-es negyed végleg megpecsételte sorsunkat. A mérkőzés után furcsa, ambivalens érzéseim voltak, mert – az 50 pontos vereség ellenére – nem éreztem, hogy ekkora különbség lett volna a két csapat között. Küzdöttünk, hajtottunk, végig lelkesen játszottunk, de az ellenfél nagyon rutinosan, és éretten minden hibánkat kihasználta. A Vadbivalyok ellen a küzdőszellemet szintén fel tudtuk vinni a parkettre, de sajnos a második negyedbeli betli nem fért bele egy ilyen szoros csatában. A 9-22-re elvesztett etapra, hiába válaszoltunk egy erőn felüli 20-8-as harmadik negyeddel, az utolsó felvonásban elkövetett védekezésbeli hibáinkat rendre pontra váltotta ellenfelünk. Ráadásul az utolsó 2-3 percben a hazai gyűrű sem segített, és a szerencse sem állt mellénk. Úgy érzem, ezt az összecsapást nem az ellenfél nyerte meg, hanem mi vesztettük el. A két vereség ellenére nagyon büszke vagyok a csapatra. A hozzáállás és a küzdőszellem példás volt. Senki nem adta fel, és végig lelkesen játszottunk. Összességében két hasznos találkozón vagyunk túl, amiből sokat tanulhatunk. Amennyiben a védekezésünkön tudunk csiszolni, a támadásainkat pedig pontosabban tudjuk abszolválni, akkor biztos vagyok benne, hogy jönnek majd az eredmények is.
Új bajnokság, új csapat – biztató kezdet a vereség ellenére Az új bajnokság első mérkőzését nagy izgalommal vártuk, hiszen egy teljesen megújult csapattal vágtunk neki az idénynek. Az előző szezon keretéből mindössze hat játékos maradt, így sok új arc lépett pályára ebben a felállásban először. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, de a célunk egyértelmű volt: bátran, küzdve, egymásért játszani és méltóképpen kezdeni az új szezont. Sajnos a mérkőzést végül vereséggel zártuk, de az eredmény mögött számos tanulság és pozitívum is rejtőzik. A kezdés nehezebben sikerült – nem találtuk a megfelelő ritmust, az ellenfél gyors játékát nehezen vettük fel, és a nagy izgalom is érződött a fiatal csapaton. Több helyzetet elkapkodtunk, és az egyéni hibák száma is magas volt, ami megnehezítette a felzárkózást. Ennek ellenére volt, amire büszkék lehetünk. A büntetődobások terén kimondottan jól teljesítettünk: 66%-os sikerességgel értékesítettük a lehetőségeinket, ami egy új csapattól kifejezetten biztató eredmény. A játékosok igyekeztek megvalósítani az edzésen gyakorolt elemeket, és a mérkőzés végére már látszott, hogy kezd kialakulni a csapatjáték és az összhang. Bár most nem sikerült győzelemmel kezdeni, ez a mérkőzés jó alapot ad a további munkához. Tudom, min kell javítani – a védekezésben a kommunikáció, a támadásban pedig a ritmus és a döntéshozatal lesz a kulcs. A hozzáállással, a küzdeni akarással és a pozitív hozzáállással azonban elégedett lehetek.
Játékvezetők és ellenőr: Krisztián-Világos Tünde, Lázar Alina (Bognár Tibor)
Parádés teljesítmény a második mérkőzésen – igazi csapatmunka, igazi örömjáték! A második mérkőzésen teljesen más arcát mutatta a csapat, mint a bajnokság nyitó találkozóján. Már a bemelegítés során látszott, hogy a játékosok sokkal összeszedettebbek, koncentráltabbak, és elhatározták: megmutatják, mire képesek valójában. A fiúk figyeltek rám, betartották a megbeszélt taktikát, és ennek meg is lett az eredménye. Ezúttal minden a helyén volt – ritmusban, tempóban, és csapatszellemben egyaránt. A koncentráció végig kiváló volt, és talán a legfontosabb: egyetlen hiba sem csúszott a játékunkba. A védekezés fegyelmezett, a támadás pedig lendületes és kreatív volt. Mindenki hozzátett a sikerhez, és minden játékos pontot is szerzett, ami tökéletesen mutatja, milyen egységben dolgozott a csapat. A támadójátékunk különösen látványosra sikerült: száz pont fölé jutottunk, ami hatalmas teljesítmény, és remek visszajelzés arra, hogy a kemény munka meghozta gyümölcsét. A gyerekek felszabadultan, örömmel játszottak, látszott rajtuk, hogy élvezik a mérkőzést – és ez talán a legfontosabb mindenkinek. Szeretném megköszönni Erős Péternek, hogy ott volt mellettünk és a szülőknek is a támogatást, a buzdítást és a biztató szavakat – a lelátóról érkező energia nagyon sokat adott a csapatnak. Ez a győzelem közös siker volt, és nagyszerű érzés látni, ahogy a csapat napról napra fejlődik, és igazi közösséggé kovácsolódik. Büszke vagyok mindenkire – ez a mérkőzés tökéletes példája annak, hogyan kell küzdeni, figyelni és együtt játszani! Gratulálok a csapatnak a helytállásért – ez még csak a kezdet, de biztos vagyok benne, hogy meccsről meccsre egyre jobbak leszünk!
Október 4-én Győrben a „C” csoportban kezdtük meg az országos-regionális bajnokságot. A tavalyi U12-es csapathoz képest, egy teljesen új alakulattal vágtunk neki az új évadnak. Mindössze két ifjú kosarasunk volt tagja az előző évi gárdának. Sajnos a győri alakulat ellen nagyon megilletődötten, idegesen kezdtük az első mérkőzést. Szinte mindenki mélyen a tudása alatt játszott. Sem a támadójátékunk, sem a védekezésünk nem volt elég hatékony. A dobott 20 és kapott 55 pont azt gondolom nagyon beszédes számok. A begyakorolt taktikai elemeink, játékaink sem működtek a parketten. Mindössze a 3. negyedet sikerült megnyernünk a fel-feltámadó védekezésünknek köszönhetően. A két mérkőzés közötti szünetben próbáltam rendet tenni a fejekben. Átbeszéltük a dolgokat és a hegyi beszédnek köszönhetően a soproni csajok ellen álomszerűen kezdtünk. Rendkívül agilis kosárlabdát bemutatva 30-2-re nyertük meg az első etapot. És ha nem is tudtuk az egész összecsapáson végig vinni ezt az elképesztő lendületet, végül így is magabiztos győzelmet arattunk. Gratulálok a csapatnak a feltámadáshoz. Köszönjük szépen a szülők helyszíni támogatását. Folytatás november 9-én, hazai környezetben.
2025 Május 10 U11 Országos Bajnokság VIII. forduló
Villámló Tigrisek/B – ESZTERGOMI KE U11 51-60 (22-6, 12-29, 11-2, 6 -23)
Játékvezetők és MKOSZ ellenőr: Zsolna Orsolya, Krisztián V. Tünde – Gecsei Ferenc
Hazai pályán, lelkes szurkolóink előtt rendeztük meg az idény utolsó tornáját, ahol mindenki számára egyértelmű volt: nyerni szeretnénk, és méltó módon zárni a szezont. A motiváció hatalmas volt, a hangulat fantasztikus, de a mérkőzés eleje sajnos nem úgy alakult, ahogy szerettük volna. A vendég Tigrisek erősebben kezdték a találkozót, és az első negyed végére komoly előnyt építettek ki: 22–6-ra vezettek, miközben mi nehezen találtuk a ritmust. A támadásaink akadoztak, és több helyzetet is elszalasztottunk – főként ziccerek formájában, amelyek sajnos kimaradtak. A második negyedben azonban csapatunk visszatalált a saját játékához. Felkeményedett a védekezés, összeszedettebbé vált a játék, és sikerült jelentősen csökkenteni a hátrányt. A harmadik negyed ismét kiegyenlített küzdelmet hozott, majd a záró játékrészben újra mi domináltunk – agresszíven, bátran játszottunk, és visszahoztuk a meccset. A védekezésünk az egész találkozón nagyon jól működött: sok labdát szereztünk, rengeteg támadást megakasztottunk, és csapatként dolgoztunk végig a pályán. A kihagyott ziccerek ellenére is ott voltunk a végjátékban, és ez volt a győzelem kulcsa! Büszkék lehetünk a mutatott játékra, a küzdeni akarásra és arra, ahogy a közönségünket kiszolgáltuk. Köszönjük a szurkolást, a támogatást.
ESZTERGOMI KE U11 – Soproni Tigrisek SE 49-47 (11-11, 21-13, 3-8, 14 -15)
Mindannyian tudtuk, mekkora jelentősége van ennek a mérkőzésnek – nemcsak az eredmény miatt, hanem azért is, mert ez volt az utolsó alkalom, hogy együtt játszhattunk ebben a szezonban a lelátón helyet foglaló barátok, családtagok és támogatók előtt. A motiváció hatalmas volt, nagyon akartunk nyerni. Már a mérkőzés elején éreztük, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Tudtuk, hogy két hasonló erősségű csapat találkozott, és azt is, hogy a győzelmet az a csapat szerzi meg, amelyik kevesebbet hibázik. Ennek ellenére a fáradtság jelei idővel megmutatkoztak nálunk, és sajnos több kihagyott büntető is nehéz helyzetbe hozott minket. A mérkőzés folyamán azonban példás csapategységben dolgoztunk – különösen a védekezésünk volt kiemelkedő. Kulcspillanatokban zártuk le az ellenfél támadásait, bátran, fegyelmezetten játszottunk, és mindenki kivette a részét a küzdelemből. A végjáték rendkívül izgalmasan alakult: az utolsó másodpercekben egy fantasztikus, higgadt megoldással sikerült megszerezni a győztes kosarat, amivel megszólalt a dudaszó – és velünk ünnepelt az egész csarnok. Ez a győzelem nemcsak az eredmény miatt különleges, hanem azért is, mert minden benne volt, amit az idény során tanultunk: küzdelem, csapatszellem, kitartás. Rendkívül büszke vagyok a gyermekeimre – minden egyes játékosra, aki ma pályára lépett. Köszönjük a szurkolóknak, hogy ismét biztatták a csapatot és mellettünk álltak – az út még hosszú, de a közös siker még előttünk van és még lesz okunk az örömre a jövőben is! Köszönöm mindenkinek, aki az egész szezon során a csapat mellett állt: Erős Péternek a támogatást, asztalszemélyzetnek akik szintén nélkülözhetetlenek, Őry Istvánnak a jó hangulatú rendezéseket és zenei aláfestést a szünetekben, és minden támogatónknak, hogy megvalósíthatták a gyerekeknek ezt a szereplést. Ez a győzelem közös siker, és remek lezárása volt egy emlékezetes szezonnak!
Akire büszke vagyok: Bíró Botond, Erős Zalán, Farkas Bendegúz, Gálosi Zita, Juhász Maja Flóra, Kósa Hella, Majdanics Márk, Molnár Nóra Lili, Pék Benedek, Pothorszki Bálint, Rátkai Botond, Rein Ákos, Rein Dóra, Silling Márton , Szenczi Zsolt, Tokodi Olivér, Varga Zsombor Ferenc
2025 Április. 13 U11 Országos Bajnokság VII. forduló
Győri KC Koalák Uni – ESZTERGOMI KE U11 85-77 (26-14,17-29,9-13,33 -21)
Játékvezetők és MKOSZ ellenőr: Kaposi Renátó, Krisztián V. Tünde – Nagy János
Hazai pályán, lelkes szurkolótáborunk előtt léptünk pályára a VII. bajnoki fordulóban, ahol sajnos nem sikerült győzelemmel megörvendeztetnünk a kilátogatókat. A mérkőzést ellentmondásos érzésekkel zártuk, hatalmas volt a győzni akarás, minden játékos hozzátette a magáét – de ez most nem volt elég. A találkozó elején nehezen lendültünk játékba, a vendég csapat agresszív védekezése és gyors támadásai megzavarták ritmusunkat, így az első negyed végére hátrányba kerültünk. A második negyedben sikerült rendezni a sorokat, és meg is nyertük a negyedet! A második félidőben mindent megtettünk a fordítás érdekében. A csapat egységesen küzdött, nem adtuk fel egy pillanatra sem, a harmadik negyedet még elhoztuk. Külön öröm, hogy minden pályára lépő játékos pontot szerzett – ez is bizonyítja, hogy valódi csapatmunka folyt a parketten. A végjátékban azonban nem sikerült megfordítani az állást, így a vendégek örülhettek a lefújáskor. A vereség ellenére nem lehet panasz a hozzáállásra: a gyerekek szívvel-lélekkel küzdöttek, és a közönség is végig buzdította a csapatot. Ez a meccs újabb tanulságokat hozott, amelyekből tanulni kell, és még erősebben visszatérni a következő mérkőzésre.
ESZTERGOMI KE U11 Hunyadi Darazsak 56-69 (26-14,17-29,9-13,33 -21)
Az első mérkőzésen elszenvedett vereséget követően komoly megbeszélést tartottam a csapatnak. Egyértelmű volt, hogy változtatni kell, nagyobb agresszivitást kértem támadásban és védekezésben egyaránt, valamint hangsúlyoztam a precízebb passzjáték és a biztosabb labdavezetés fontosságát. A játékosok megértették az üzenetet, és eltökélten készültek a második találkozóra. Sajnos azonban ezen a mérkőzésen ismét vereséget szenvedtünk. Bár a hozzáállás javult, és helyenként látszottak a megbeszéltek eredményei, összességében nem tudtuk végig kontrollálni a játékot. A támadásaink gyakran megtorpantak a vendégek határozott védekezésén, illetve a kritikus pillanatokban ismét pontatlanságok csúsztak a játékunkba. A védekezésben több energiát mozgósítottunk, mint legutóbb, és időszakosan jól zártunk vissza, de az ellenfél kihasználta hibáinkat, többször is könnyű kosarakkal büntetett minket. A mérkőzés hajrájában igyekeztünk nyomást gyakorolni, de ezúttal sem tudtunk fordítani. Bár az eredmény csalódást keltő, hiszem, hogy jó úton járunk. A csapat dolgozik, tanul és formálódik. A cél továbbra is az, hogy fejlődjünk, és a következő mérkőzésen végre pontokban is megmutatkozzon az elvégzett munka.
Köszönjük a szurkolóknak, hogy ismét biztatták a csapatot és mellettünk álltak – a közös siker még előttünk van és még lesz okunk az örömre ebben a szezonban!
Eredmények: Esztergomi KE – MVM-OSE József U11 62 – 14 (27-2,10-7,7-5,18-0) Esztergomi KE – KVSE Kémények U11 56 – 23 (18-4,12-13,14-2,12-4)
A B csoport végeredménye: 1. Esztergomi KE 2. KVSE Kémények U11 3. MVM-OSE József U11 4. OSA Hunyadi
Vasárnap Oroszlányba látogattunk, ahol a megyei U11-es bajnokság utolsó két mérkőzését játszottuk le a „B” csoportban. Örömmel konstatálhatjuk, hogy mindkét találkozón győzelemmel hagytuk el a pályát. A csapat végig magabiztosan játszott, mindkét meccsen már az első percektől kezdve átvettük az irányítást, és a játék minden elemében felülmúltuk ellenfeleinket. A magabiztos örömjátékot, és a vasárnapi dominanciánkat mi sem bizonyítja jobban, hogy csupán egy negyedet vesztettünk el, azt is csak egyetlen egységgel. A gyerekek nagyszerűen küzdöttek, végig élesek voltak, bátran támadtak és fegyelmezetten védekeztek. Minden játékos hozzátette a magáét a közös sikerhez, és valóban csapatként játszottunk. Az ünnepélyes eredményhirdetésen büszkén vettük át, és akasztottuk nyakunkba a szépen csillogó érmeket!
Ezúton is szeretnénk megköszönni a szülőknek az egész éves támogatást, bíztatást és kitartó szurkolást – nélkületek ez nem sikerült volna! Köszönjük, hogy végig mellettünk álltatok! Büszkék vagyunk a skacokra, és izgatottan várjuk a következő szezont!
