A hétvégén Oroszlányban az utolsó két mérkőzés várt csapatunkra a megyei bajnokságban. Az első találkozón ismét az első számú oroszlányi csapat ellen léptünk pályára. A gyorsaságbeli különbség sajnos ismét megmutatkozott a két csapat között. Az oroszlányi fiatalok nem csak fizikálisan múltak felül minket. Fejben is jóval érettebb csapat benyomását keltették. Sok eladott labdával játszottunk, dobásaink pedig nagyon esetlegesek voltak. Emellett a gyerekek keveset mozogtak labda nélkül, így támadásban sem tudtunk igazán ritmust találni. Védekezésünk túlságosan puha volt, amelynek következtében az 1:1 elleni párharcokat rendre elvesztettük. A csapatunk sajnos ebből az enervált üzemmódból nem tudott kikecmeregni, így összességében megérdemelt oroszlányi siker született. A második mérkőzésünk már sokkal jobban alakult. A csapat koncentráltabban és energikusabban kosárlabdázott. Végig kontrollálva az összecsapást sikerült megszereznünk a győzelmet. Védekezésünk jelentősen feljavult, emellett több jó egyéni teljesítménynek is örülhettünk, amelyek nagyban hozzájárultak a sikerhez. Ezzel a győzelemmel csapatunk a megyei bajnokság is remekül szerepelt, ami nagyon szép eredmény, a bajnokság sajátossága révén (nem hírdetnek sorrendet) mindenki arany éremmel a nyakában térhetett haza. Külön öröm számunkra, hogy a legkisebbek közül mindenki pályára tudott lépni, mindenki át tudta érezni a megmérettetés atmoszféráját. Gratulálunk a csapat egész éves teljesítményéhez! Köszönjük a szülők támogató hozzáállását, lelkes buzdítását, szurkolását!
Az utolsó fordulóhoz érkeztünk, amelynek rendezési jogát a győri csapat kapta meg. Az első mérkőzésen rögtön a hazai csapat ellen kellett pályára lépnünk, így már előre tudtuk, hogy komoly kihívás vár ránk. A hét során azonban tudatosan és jól készültünk erre a találkozóra. Ismertük mindkét csapat erősségeit és gyengeségeit, és igyekeztünk ennek megfelelően felépíteni a játékunkat. A játékosok nagyon koncentráltan és fegyelmezetten dolgoztak az edzéseken, amit az első mérkőzésen is viszontláthattunk. A találkozó során a csapat végig nagy akarattal és szervezettséggel játszott. Támadásban több szép akciót vezettünk végig, jó döntéseket hoztunk, és a védekezésünk is stabil volt hosszú periódusokon keresztül. Ennek köszönhetően a négy negyedből kettőt sikerült megnyernünk, ami jól mutatta, hogy teljes mértékben partiban voltunk a hazai együttessel. A mérkőzés végjátéka azonban nagyon fájdalmasan alakult számunkra. Az utolsó másodpercben egy büntető dobásból esett kosarat nem adtak meg a játékvezetők, így végül egyetlen ponttal vereséget szenvedtünk. Egy ilyen szoros mérkőzés után ez természetesen nagyon nehezen élte meg a csapat, és mindenki szomorúan zárta a találkozót. Ugyanakkor ez is a sport része. Büszke vagyok a játékosokra, mert hatalmas szívvel, fegyelmezetten és bátran kosárlabdáztak egy erős hazai csapat ellen. Az ilyen mérkőzésekből lehet a legtöbbet tanulni, és biztos vagyok benne, hogy ez a tapasztalat még erősebbé teszi a csapatot a jövőben.
Az első mérkőzés után, ahol az utolsó pillanatokban szenvedtünk fájdalmas vereséget, érthetően nagyon rossz hangulatban volt a csapat. A játékosokat mélyen érintette az egy pontos vereség, ezért a következő mérkőzés előtt nehéz volt őket újra mentálisan felépíteni és megfelelően motiválni. Sajnos ez a mérkőzés során is érezhető volt. A koncentráció és a fegyelem nem volt olyan stabil, mint az előző találkozón, ami több hibához vezetett mind támadásban, mind védekezésben. Hiányzott az a plusz energia és összpontosítás, ami korábban jellemezte a csapatot, és ezt az ellenfél ki is használta. Különösen fájó, hogy egy olyan csapattól szenvedtünk vereséget, akiket korábban már sikerült legyőznünk. Ez jól mutatja, hogy a sportban nemcsak a fizikai, hanem a mentális állapot is meghatározó szerepet játszik.
Ezzel a mérkőzéssel lezárult az idei országos bajnokság utolsó fordulója is. Bár vegyes érzésekkel fejeztük be a szezont, a csapat az egész év során sokat fejlődött, rengeteg tapasztalatot szerzett, és több olyan mérkőzést is játszott, amelyre büszkék lehetünk. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a szülőknek a teljes bajnokság során nyújtott támogatásért, a pozitív szurkolásért és biztatásért. Nagyon sokat jelentett a gyerekeknek és a csapatnak, hogy minden mérkőzésen mellettünk álltak. Köszönettel tartozom az edzőtársaimnak is, akik egész évben segítették a munkámat, támogatták a csapatot, és hozzájárultak ahhoz, hogy a játékosok fejlődni tudjanak a bajnokság során. Külön öröm és büszkeség számunkra, hogy a bajnokság végén olyan előkelő helyezést sikerült elérnünk, amelyre a klub fennállása óta még nem volt példa. A 17 csapatos mezőnyben a 3. helyen végeztünk, ami hatalmas eredmény a csapat, a klub és mindenki számára, aki egész évben dolgozott ezért a sikerért. Gratulálok a játékosoknak az egész éves munkához, kitartáshoz és fejlődéshez! Ez az eredmény megmutatta, hogy alázattal, fegyelemmel és csapatmunkával komoly sikereket lehet elérni.
A szezon vége elég sűrűre sikeredett. Fellendülve a veszprémi győzelem után, rögtön másnap fogadtuk itthon az Alba/A csapatát. A mérkőzés eredménye magáért beszél. Kemény, de tudatos játékkal magunk alá gyűrtük a fehérvári alakulatot és egy hihetetlen harmadik negyeddel sikerült meglépnünk, amit a mérkőzés végéig meg tudtunk tartani. Hétfői mérkőzés után csütörtökön vártuk az Alba U18/B csapatát, akiket már jól ismertünk és bízva az elmúlt hetek/meccsek eredményeiből, revansra vágyott a csapat. Ez sikerült is! A mérkőzésen 100%-ban az EKE-s srácok domináltak, ezt jól mutatja, hogy minden negyedet megnyertünk! Sajnos a visszavágó nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Lassan ébredeztünk a pályán, alap játékosok hiányoztak és valami nem volt rendben sajnos. Bár az első negyed adott némi reménysugarat, de ellenfelünk fokozatot váltott, mi meg hagytuk őket meglépni. Nekünk semmi nem jött össze, ráadásul kijött a szezon végi fáradtság, ami rengeteg hibához és rossz döntéshez vezetett. Ellenfelünk megérdemelten nyert.
Rózsár Bálint: „Az első két mérkőzés hihetetlen volt. A gyerekek teljes mértékben kihozták magukból, ami bennük van! Nem volt kérdés, mind a két győzelemért megküzdöttek, kúsztak másztak a labdáért, kőkeményen védekeztek, konkrétan megállíthatatlanok voltak. Csapatként mozogtak a srácok, mindenki beletett mindent, amit tudott és mindennek meglett az eredménye! Sajnos az utolsó mérkőzésünkre elfogytunk. Mind létszámban, mind fejben. Kaptunk az év végére egy nagy pofont, amit én úgy érzem, hogy nem érdemeltünk meg. Mindentől függetlenül, hihetetlen büszke vagyok a gyerekekre! Többet kaptam tőlük ebben a szezonban, mint amennyit vártam! Megmutatták, hogy mi az az akarat, ami kell ehhez a sporthoz, kitartottak, nem adták fel, amikor kikaptunk 50-70 pontokkal. Nem győzöm hangsúlyozni, büszke vagyok Rátok!”
Végre! Ezt a mérkőzést a szezon eleje óta várta mindenki! Az otthoni 2 pontos vereség után úgy mentünk Veszprémbe, hogy itt az ideje bezsákolni az első győzelmet. Mindenki az elejétől fogva fegyelmezetten, összeszedetten és maximális koncentrációval volt a pályán, amiért le a kalappal! Végre megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek! Egész kevés hibával, annál keményebb védekezéssel és zseniális támadásokkal leptük meg ellenfelünket. Egy-két hiányosságunk azért volt, így is keveseltem a védő lepattanóink számát, de ezen az eredményen nem változtat szerencsére.
Rózsár Bálint: „Az elejétől fogva domináltunk a mérkőzésen. Ez volt az, amit kértem. Hogy tökösen, keményen tudatosítsuk bennük: mi ma nyerni jöttünk és ezt a győzelmet nem veszitek el tőlünk! Magáért beszél, hogy mindenki dobott pontot! Magáért beszél, hogy hatan dobtak 10 pont fölött. Aki felment a pályára, értékes mozdulatokat és pontokat, labdaszerzéseket és kikényszerített hibákat hozott a csapatnak. Hihetetlen büszke vagyok a gyerekekre és megérdemelten kiabálhattuk végre, hogy „ÚJRA SZÁNT AZ EKE”!
Ebben a szezonban negyedszer találkoztunk a Dávid Kornél akadémia csapatával, így tisztában voltunk azzal, mire számíthatunk. Az első negyedben volt egy kis kékhalál, viszont fejben össze tudták szedni magukat a srácok, ezt tisztán mutatja a második negyed eredménye! A mérkőzés 2. és 3. negyedében olyan EKE-t láttam a pályán, amilyet a szezonban eddig csak egyszer, a VUKE ellen. Végrehajtották, amit kértem, higgadtan és fegyelmezetten védekeztek, úgy ”űzték a vadat” ahogy azt illik! Sajnos ez a sztori nem happy end-el zárult, pedig megérdemelték volna a gyerekek.
Rózsár Bálint: „Hihetetlen egy mérkőzés volt. Végtelenül büszke vagyok a gyerekekre. Azt gondolom, hogy ha kicsit rutinosabbak lettünk volna, akkor ezt a meccset megnyerjük. Ott voltunk fejben, úgy mentek, csúsztak másztak minden labdáért, elképesztő volt! Az egyik legnagyobb pozitívum számomra, hogy nem adták fel, amikor elment az első negyed. Ugyanúgy hajtottak, sőt még jobban is! Jelesre vizsgáztak akaratból és kosárlabdából is a fiúk! Csak így tovább. Hajrá EKE!”
Sajnos ez a mérkőzés nem úgy alakult, ahogy vártuk. Ellenfelünk az elejétől kőkemény védekezéssel és kreatív játékkal dominált. Túl sok amatőr hibát vétettünk, aminek meglett a böjtje. Támadásban és védekezésben is egyaránt rengeteg hiányosságunk volt, ezek mellett rengeteg lépéshiba és eladott labdával segítettük ellenfelünket. A harmadik negyedben kicsit megrázták magukat a srácok, ott villantottak 1x-2x, de sajnos így sem tudtunk faragni az eredményen.
Rózsár Bálint: „Úgy gondolom, hogy egy ilyen kaliberű csapattól nem szégyen kikapni! Viszont nem azt az arcunkat mutattuk, amit kellett volna. Nem haraptunk eléggé, a védekezés gyakran lagymatag volt, folyton elkéstünk, nem jól segítettünk be és a védőlepattanóink száma sem kielégítő. Tanulópénznek jó volt, látjuk a hiányosságokat, megyünk tovább! Hajrá EKE!”
Izgalmas év elején vagyunk túl. Kezdésnek a TSE-EKE fogadtuk hazai pályán, akikkel most kerültek vissza ebbe a csoportba, majd 3 nappal később utaztunk Fehérvárra „rég” nem látott DKKA csapata ellen játszani. Sajnos mind a két mérkőzésen alulmaradtunk, viszont rengeteg tanulságot vontunk le ezekből a meccsekből. Majd érkezett hozzánk a VUKE U19, akik szintén ismeretlenek voltak számunkra, akikkel végre egy igazi Ki-ki meccset játszottunk, majd rá két napra utaztunk Tatára a visszavágóra. Összességében erről a 4 meccsről több pozitívumot tudok mondani, mint negatívumot. Szemmel látható fejlődést mutat a csapat, minden szinten. Meccsről meccsre csökkennek a pontkülönbségek, egyre közelebb állunk mindenkihez az eredmények alapján. Bízom benne, hogy lassan fordul a kocka és végre szántani fog az az EKE!
Bebizonyosodott, hogy akarással, küzdéssel mennyi mindent lehet kompenzálni. Egy rendkívül jól felkészített ellenféllel szemben sikerült mélyen tudásunk alatt játszani. A félidei védekezés váltás és hozzáállás változása meghozta a várva várt eredményt és sikerült a végére közel 20 pontos különbséget kialakítani. Remélem mindenki számára nagyon tanulságos volt a mérkőzés, nem elég csak a mezünket felvenni…
Kintről sokat dobó ellenfél ellen gyorsan megtaláltuk hogyan kell védekezni, így sikerült egy magabiztos győzelmet aratnunk. A büntető dobásokkal és a tripla dobásokkal továbbra sem vagyok elégedett, de ezt fegyelmezett védekezéssel ezt egész jól tudtuk kompenzálni. Egy technikailag jól képzett csapat ellen, minden pillanatban figyelni kellett, különben gyorsan megbüntettek minket.
Hullámzó teljesítményt nyújtottunk, amely végül saját hibáinak köszönhetően tette nehézzé az egyébként nyerhető mérkőzést. A büntetődobások pontatlansága döntőnek bizonyult, hiszen ezekkel a lehetőségekkel nem tudott élni a csapat. Támadásban komoly fejlődésre lesz szükség a jövőbeni célok eléréséhez. A negyedik negyedben azonban már javult a hozzáállás: a játékosok keményebben ütköztek, kizártak, és ennek köszönhetően több gyorsindításos kosarat is szereztek.
Szervezett, jó mentalitású ellenféllel szemben aratott győzelmet a csapat. A mérkőzés egyik legnagyobb pozitívuma, hogy minden játékos megfelelő játékidőt kapott, ami segítette a sorozatterhelés kezelését. A csapat ezúttal is stabil védekezésének köszönhette sikerét, amely az egész szezon során meghatározó tényezőnek bizonyult. Gratulálok az ellenfélnek, rengeteget fejlődtek a szezonban.
Az agyatlan és önző játékkal nem sikerült az egy labdás mérkőzést behúzni. Az egész mérkőzésre jellemző volt a One Man show, az élet bebizonyította, hogy a kosárlabda csapatjáték. A hosszabbításban elveszítettünk 3 embert kipontozódás miatt, egy embert sérülés miatt, így sajnos esélyünk se maradt a győzelemre.
A találkozó egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a név és a címer nem nyer mérkőzést – ugyanakkor a túlzott tisztelet könnyen vereséghez vezethet. A csapat játékosai láthatóan megilletődötten léptek pályára, és ennek következtében messze tudásuk alatt teljesítettek. Hiányzott az önbizalom, a bátorság és a kellő agresszivitás, ami ezen a szinten elengedhetetlen. A támadójáték enervált volt, a védekezés pedig nem tudta felvenni a ritmust az ellenféllel, amely ezt könyörtelenül kihasználta. A mérkőzés végére egyértelmű, magabiztos vendéggyőzelem született.
Egy jól felkészített, sok távoli dobást vállaló ellenféllel szemben mutatott érett játékot. A mérkőzés elején gyorsan sikerült felismerni az ellenfél erősségeit, és ennek megfelelően alakítani a védekezést, amely hatékonyan limitálta a külső dobásokat. A csapat végig kontroll alatt tartotta a mérkőzést, és megérdemelten aratott magabiztos győzelmet. Bár a büntető- és hárompontos dobások hatékonysága továbbra sem érte el az elvárt szintet, a fegyelmezett védekezés és a csapatmunka ellensúlyozni tudta ezeket a hiányosságokat. Az ellenfél technikai képzettsége miatt végig maximális koncentrációra volt szükség.
Két teljesen különböző arcát mutatta a csapat ezen a mérkőzésen. Az első félidőben a játékosok túlzott önbizalommal, ugyanakkor kevés fegyelemmel játszottak, ami sok hibához és rossz döntéshez vezetett. Az eredményjelző egyértelműen visszaigazolta, hogy ez a hozzáállás nem vezet sikerre. A szünetben azonban sikerült rendezni a sorokat: a csapat elkezdte betartani az edzői utasításokat, javult a védekezés intenzitása és a támadójáték szervezettsége is. A második félidőben már egy teljesen más mentalitású csapat lépett pályára, amely meg is nyerte ezt a játékrészt. A mérkőzés legnagyobb tanulsága, hogy a megfelelő hozzáállással végig versenyben lehetett volna maradni.
A vártnál jóval simább mérkőzést hozott a találkozó, amelyen a csapat végig kézben tartotta az eseményeket. A játékosok fegyelmezetten hajtották végre a taktikai utasításokat, különösen a kettő-kettő elleni szituációk működtek hatékonyan, pontosan azokon a pontokon támadva az ellenfelet, ahol azt a szakmai stáb előzetesen kijelölte. A külső dobásoknál is bátran vállaltak, ami tovább növelte a támadójáték hatékonyságát. A védekezés stabil maradt, így a csapat megérdemelt, magabiztos győzelmet aratott.
Első negyed 33-30!Veszprémnek mert azt gondoltuk, hogy elég a mezünket kitenni a pályára… szünetben rendeztük a sorokat, védekezést váltottunk és egy történelmi mérkőzést sikerült játszani! Zsolti 70!!! Pontot dobott!! Nagyon magabiztos nagy arányú győzelmet sikerült kialakítani, azt hiszem erre a srácok és Zsolti biztos emlékezni fognak még nagyon sokáig!
Első mérkőzésünk a kiemelt regionális bajnokságban, sajnos ez a teljesítményünkön meg is látszott. Itt nem volt elég az a fordulatszám ami egy regionális bajnokságban, sajnos ehhez 40 perc kellett, hogy észbe kapjunk. Védekezésben rendszeresen leindítottak minket, mert nem értünk vissza. Támadásban letámadás ellenszerét nem találtuk, rengeteg labdavezetéssel akartuk egyedül felhozni a labdát. Következő mérkőzésekre ezeket az amatőr hibákat mindenképpen ki kell javítani.
1000 sebből vérzik sajnos a csapatunk. Ennek ellenére azt gondolom, hogy nem lehet ilyen lelketlenül játszani, sajnos már a mérkőzés előtt feladtuk ezt a meccset. Az ellenfél már az első perctől kezdve dominált, fizikálisan és játékban is felénk nőttek. A legnagyobb problémát nem is feltétlenül az eredmény, hanem a hozzáállás jelentette. Nem lehet ilyen lelketlenül kosárlabdázni ezen a szinten. Sokszor hiányzott a küzdeni akarás, a kommunikáció és az egymásért való játék. Ebből mindenképpen tanulni kell, mert ilyen mentalitással nem lehet mérkőzést nyerni.
Továbbra sem tudtunk kiállni teljes kerettel , hiszen betegségek és sérülések hátráltatták a csapatot, ami jelentősen befolyásolta a mérkőzés alakulását. A fiúk ennek ellenére végig becsülettel küzdöttek, igyekeztek tartani magukat, azonban a fizikálisan és játékban is érettebb ellenfél fokozatosan növelte előnyét. A vendégek szervezetten, jó ritmusban kosárlabdáztak, különösen támadásban mutattak magas szintű hatékonyságot. A hazai csapat részéről a hozzáállás dicsérhető volt, de ez ezen a napon nem párosult elegendő minőséggel. A különbség reálisan tükrözte a két csapat közötti aktuális erőviszonyokat.
Minden nehézség ellenére rendkívül értékes győzelmet aratott a TSE-EKE U19. A csapat agresszíven kezdte a mérkőzést, és már az elején sikerült érvényesíteni azokat a taktikai elképzeléseket, amelyek kulcsfontosságúak voltak. Az ellenfél meghatározó magas emberét gyorsan sikerült kivonni a játékból, ami jelentősen átrendezte az erőviszonyokat a pályán. A védekezés stabil volt, a támadásokban pedig tudatos döntések születtek, ennek köszönhetően fokozatosan nőtt az előny. Bár az utolsó negyedben némileg visszaesett a koncentráció, a győzelem nem forgott veszélyben. A siker értékét növeli, hogy a csapat rendkívül szűk rotációval érte el.
Rendkívül hosszú út után igyekeztünk helytállni, sajnos kevesebb sikerrel. Ellenfél csapdáiba folyamatosan belementünk, irgalmatlan sok eladott labdát eredményezett. Nem tudtuk kihasználni magasságbeli fölényünket, fegyelmezetlenek voltunk támadásban. Védekezésben a második félidőre sikerült összeszedni magunkat, viszont sajnos akkora hátrányt szedtünk össze az első félidőben, hogy nem volt esély ledolgozni, így csak stagnált az eredmény. Remélem a rossz mérkőzéseket le tudtuk erre a szezonra és innen már csak felfele megyünk majd.
Kiélezett, hullámzó mérkőzést játszott a TSE-EKE U19, amelyen a cél egyértelműen a visszavágás volt a korábbi vereségért. Az első negyedben a hazai csapat dominált, azonban a folytatásban kiegyenlítődött a játék, és fej-fej mellett haladtak a csapatok. A mérkőzés során többször is gazdát cserélt a vezetés, ami jól mutatja a találkozó kiegyensúlyozottságát. A végjátékban azonban a vendégek bizonyultak higgadtabbnak, jobban kezelték a kulcspillanatokat, így végül ők szerezték meg a győzelmet.
Egy rendkívül nehéz és tanulságos mérkőzést játszott a csapat, amelyen támadásban komoly problémák jelentkeztek. A dobott pontok száma jól tükrözi a támadójáték akadozását, hiszen a helyzetek kialakítása és befejezése is nehézkes volt. Védekezésben ugyan voltak biztató elemek, de ez nem tudta ellensúlyozni a támadásbeli hiányosságokat. Különösen érződött két kulcsjátékos kiesése, akiknek a pótlása egyelőre nem megoldott. A jövő egyik legfontosabb feladata, hogy a csapat megtalálja azokat a játékosokat, akik kritikus helyzetekben képesek vezérszerepet vállalni.
Az előző mérkőzéshez képest látható volt némi előrelépés, azonban a csapat még mindig messze elmarad attól a szinttől, amelyre képes lenne. A legnagyobb problémát továbbra is a támadójáték jelenti: egyszerű szituációkban is rossz döntések születnek, a játékosok gyakran túlgondolják a helyzeteket. Hiányzik az önbizalom, a határozottság, és sokszor a felelősségvállalás is, ami ezen a szinten elengedhetetlen. A hazai csapat ezt kihasználva kontroll alatt tartotta a mérkőzést, és megérdemelt győzelmet aratott.
Kifejezetten jó periódusokat és komoly hullámvölgyeket is hozott a mérkőzés. A második negyedben a fiúk kimagasló teljesítményt nyújtott: a védekezés és a támadójáték is összeállt, ennek köszönhetően sikerült fordítani. Ez a jó teljesítmény egészen a harmadik negyed közepéig kitartott. A mérkőzés hajrájában azonban visszaesett a koncentráció, amit az ellenfél kihasznált. A vereség ellenére a csapat elérte egyik fontos célját: az egymás elleni eredményeknek köszönhetően a tabellán a veszprémi csapat előtt végzett.
Az idegenbeli mérkőzés tanulságait levonva ezúttal sokkal érettebb játékot mutatott a TSE-EKE U19. A csapat jól reagált az ellenfél letámadására, a labdakihozatalok szervezetten működtek, amiből számos könnyű ziccer született. A mérkőzés végig szoros maradt, de a játék képe alapján egyértelmű volt az előrelépés. Különösen a védekezésben volt látványos a fejlődés: eltűnt az a puhaság, amely az előző találkozón jellemezte a csapatot. A hozzáállás és a fegyelem biztató képet mutatott a jövőre nézve.
Kövér Martin: „Április hónapban számunkra két fontos mérkőzést játszottunk. Az elsőt, azzal a Veszprémmel, akikkel a rájátszás első körében találkoztunk hazai pályán és súlyos vereséget szenvedtünk tőlük. Kíváncsi voltam, hogy mennyit tudtunk fejlődni a két meccs között, illetve, hogy sikerül-e faragni a hátrányunkból. A – 70-ről nem, hogy nem tudtunk faragni, de még távolodtunk is… Igaz, hogy betegségek, elutazások nehezítették a helyzetünket ezen a mérkőzésen, de ez nem lehet kifogás! A TSE elleni mérkőzés hasonló szempontból volt fontos. Az idei szezonban kétszer találkoztunk velük, egyszer az őszi alapszakaszban, egyszer a tavaszi rájátszásban, mindkét mérkőzés Tatán volt. Mindkétszer 20 pont körüli vereséget szenvedtünk. Bár most az eredmény szempontjából nőtt a távolság a két csapat között, az első félidőre igenis büszkék lehetünk. 20 percig meccsben voltunk a megyei partnercsapatunkkal, a félidőben változtatásokat hajtottak végre, amire én nem tudtam reagálni, így a második félidőben csak az volt a kérdés, hogy meddig nyílik az olló. Gratulálok mindkét ellenfelünknek, megérdemelten nyertek!”
