2026 március 14.
Helyszín: Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium
EKE U14 – Dávid Kornél KA/B
51 -101
(27-18,6-27,12-24,6-32)
https://megye.hunbasket.hu/veszprem/merkozes/x2526/hun_ves_rfs/9150537
Szluha Zsombor 22, Pék Simon 6, Tatár Levente 6, Rátkai Botond 4, Vasvári László Gyula 4, Révfalvi Csongor 3, Pók Vince 2, Tóth Márk Péter 2, Kis-Szölgyémi Marcell 2, Forgó Levente, Sántha Barnabás József, Boukpessi Vendel.
Nagyon vártuk ezt a mérkőzést, végre a régió egyik legerősebb csapata ellen játszhattunk hazai pályán. Az elmúlt hónapban az alapvonali bedobásokkal foglalkoztunk sokat, hogy a nagyon intenzív egészpályás letámadás ellen ne jöjjünk zavarba. A mérkőzés meseszerűen indult, nem okozott nehézséget játékba hozni a labdát, nem volt eladott labdánk, mi diktáltuk a tempót és könnyű kosarakat tudtunk szerezni, elsősorban Szluha Zsombor lendületes labdavezetésére, és pontos átadásokra építve. A második negyedben azonban pályára léptek az ellenfél gyorsabb lábú, jobb labdakezelésű játékosai, ami zavarna hozta a második ötösünket. Ebben a játékrészben megérezhettük, milyen egy jól védekező, sebességgel támadó csapat ellen játszani. A lassú, vagy nem elég jól fedezett labdavezetéseinket rendre megzavarták, és a gyenge átadásokat többször elvették, majd dobtak belőle könnyű kosarakat.
A negyed során összesen 6 pontot szereztünk, így gyorsan elfogyott az előnyünk. Védekezésben egyedül Révfalvi Csongor volt az, aki olyan energiát, olyan lábmunkát tudott a pályára feltenni, ami felvette a harcot az ellenfél játékosokkal, de a többiek gyakran lemaradtak, és így félidőre megfordult a mérkőzés állása. Ekkor azonban még megnyerhetőnek tűnt a mérkőzés, és a 3. negyed első néhány percében a legerősebb ötösünkkel még tartottuk is magunkat, de az ellenfél diktálta magas iramot nem bírtuk, ennek következtében sok rossz döntéssel, kapkodással játszottunk. A magasságunkat és fizikai fölényünket nem tudtuk érvényesíteni, védekezésben a mi letámadásunkról 1-1 ember mindig elaludt, az irányváltásoknál a labdáért nyúltunk és nem lábbal próbáltuk elzárni az ellenfél útját.
Összességében egy jó mérkőzést játszottunk, amiben tisztán látszik az elmúlt hónap fejlődése, de most már azt is tisztán látjuk, hogy mekkora lemaradást kell behoznunk, hogy felvegyük a versenyt a legjobbakkal is.
Esztergomi KE – Szent István Király, Ajka
96-87
(23-20, 26-19, 31-19, 16-29)
https://megye.hunbasket.hu/veszprem/merkozes/x2526/hun_ves_rfs/9150540
Szluha Zsombor 28, Kis-Szölgyémi Marcell 25, Rátkai Botond17, Tatár Levente 8, Pék Simonon 6, Boukpessi Vendel 6. Révfalvi Csongor 6, Tóth Levente, Tóth Márk Péter, Nágl Kornél György, Pók Vince, Vasvári László Gyula
Délután léptünk pályára az Ajka csapata ellen, akikkel idén most találkozunk először, mivel mindig elkerültük egymást. Azt tudtuk róluk, hogy hozzánk hasonló játékerőt képviselhetnek, hiszen ugyan azokat a csapatokat győzték eddig le, akiket mi, és ki is kaptak a minket legyőző ellenfelektől, ezért egy igazi ki-ki találkozóra számítottunk. Az első negyed kiegyenlített játékot hozott. Az ajkaiak nem támadtak le minket, hanem visszahúzódva védekeztek, mi pedig nem tudtuk a gyors játékot erőltetni, így rendre felállt védelem ellen játszottunk. Ez a lassú játék nem feküdt nekünk igazán, mert az öt kint felállásból a befutásaink általában az első átadásokig tartottak csupán, nem volt türelmünk hosszabban járatni a labdát. Ezzel együtt is sikerült ebből kosarakat szereznünk, és a
letámadásunkból is volt néhány labdaszerzésünk, ami könnyebb pontokat hozott. A végül 27 pontig jutó Szluha Zsombor, és a 17 pontos Rátkai Botond nagyon sokat tett hozzá a támadójátékunkhoz ebben a negyedben. Sajnos a védekezésünkben ezen a mérkőzésen még kevesebb energia volt, mint délelőtt, ezért gyakori volt, hogy nem hogy labdát nem tudtunk szerezni, de igazán lassítani sem tudtuk az ajkai támadásokat, így ők csupán közeli dobásokkal, ziccerekkel is közel tudtak maradni hozzánk. Ezen a mérkőzésen a második negyedben pályára lépő ötösünk volt eredményesebb, és elsősorban a végül 25 pontig jutó Kis-Szölgyémi Marcell hatékony egy-egyezéseiből növelni tudtuk az előnyünket. A védekezés ebben a negyedben sem volt igazán acélos, de félidőre így is 10 pontos vezetéssel mehettünk pihenni. A harmadik negyed elején kicsit elaludtunk, s a különbség 5 pontosra csökkent egy könnyű ziccernek és egy váratlan hárompontosnak köszönhetően, de ezután stabilizálni tudtuk a játékunkat, és sorozatban többször is sikerült elvenni a labdát az ellenfél térfelén, így az ezekből szerzett kosarakkal 20 pontos különbség is kialakult. Ebben a
játékrészben néhány percig szép támadások, rendezett védekezés is jellemezte a csapatunkat, amit öröm volt látni. A negyedik negyednek biztonságos előnyből futottunk neki, de érezhetően elfogyott az erőnk, így a valamivel jobb kondícióban lévő ajkaiak többször vezettek olyan támadásokat, amelyeket sem lassítani nem tudtunk, de még megfelelő létszámban vissza sem értünk a palánkunk alá. Egyre több volt a fáradtságból adódó hiba, a gyenge labdavezetés, a testi ütközések alkalmával elvesztett labda és az erőtlen átadás. Szerencsére, amikor nagy szükség volt rá, előre lépett Csongor, és két jó betöréssel látótávolságon kívül tartotta az ellenfelet, így nem kellett a meccs végén lerágnunk a körmeinket. Egy fizikális, nehéz mérkőzést sikerült behúznunk a hazai közönség előtt.
A forduló eredményével elégedettek lehetünk, de csupán két hetünk van rá, hogy felkészüljünk a következő fordulóra, s látjuk, hogy addig gyorsaságban és állóképességben is előre kell lépnünk, ha szeretnénk borsot törni a három esélyes csapat orra alá. Márpedig
szeretnénk… Hajrá EKE!
